Előszó

A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum kutatási programjának elsőrendű célja a honi - elsősorban a magyar nyelven folyó - közoktatás helyzetének teljes körű felmérése, mindenekelőtt az utóbbi évtized adatainak figyelembevételével, illetve az 1989-ben lezajlott társadalmi változások tükrében. A kutatásba bevont szakemberek szándéka mindazon politikai, társadalmi és szakmai okok megvilágítása és elemzése, amelyek az oktatásügyben, az oktatáspolitikában és iskoláink mindennapjaiban a jelen állapot kialakulásához vezettek. Ugyanakkor az elmúlt tíz esztendő változásainak vizsgálata és boncolgatása egy megfelelő és megnyugtató jövőkép megrajzolását célozza, amellyel a kutatás jelentős mértékben segíthetné minden felelős döntéshozó munkáját.

A vizsgálatot végző csoport tevékenysége több szakaszra és többirányú kutatásra tagolódik, jelen publikáció megjelenésével még korántsem ér véget. A kívánt eredmények eléréséhez oktatási szakemberek bevonása mellett mindenekelőtt további szociológiai felmérések elvégzésére lesz szükség. Elengedhetetlennek tartjuk a szlovákiai magyarság számarányának vizsgálatát, a létszámfogyatkozás okainak feltérképezését, s használható válaszok megfogalmazását annak - elsősorban az oktatás területén megnyilvánuló - következményeire. Ugyanilyen lényegesnek tartjuk az anyanyelvi oktatás választásának oknyomozó feltárását, mely megerősítheti a különböző beiratkozási programok létjogosultságát, ugyanakkor pontosabb irányt is szabhat azoknak.

Munkánk végeredménye - szándékaink szerint - kellő figyelmet szentelne a rendszerváltás fejleményeinek, különböző megnyilvánulási formáinak, az utóbbi évtized törvényalkotási folyamatában végbement változásoknak, illetve azok kézzelfogható eredményeinek az oktatási rendszerben, vizsgálná azok különféle vonatkozásait, beleértve a politológiai relációkat is.

Hasonló módon vizsgálat alá vetnénk a magyar nemzeti kisebbség jelenlétét az államigazgatásban, mindenekelőtt az oktatásirányításban. Elsősorban azt kívánjuk szem előtt tartani, hogy a szlovákiai magyarság milyen módon és mértékben tudta befolyásolni az országos jellegű döntéseket, illetve az elsősorban nemzetiségi oktatást érintő elképzelések kivitelezését.

Átfogó helyzetjelentést szeretnénk adni a közoktatás finanszírozási változásairól és lehetőségeiről is, ami a változó körülményekre való tekintettel nagyban segíthetné a helyi önkormányzatok tevékenységét, oktatási döntéseinek előkészítését.

Az összefogó tanulmány jelentős részét tenné ki az iskolahálózat utóbbi tíz évben végbement változásainak összehasonlító elemzése, amelynek fókuszában a különböző szintű oktatási intézmények helyzete, illetőleg lehetőségei és adottságai állnának. Mindez elsősorban az egyes régiók erényeinek és hiányosságainak felsorakoztatása céljából fontos, mert nézetünk szerint csupán így lehet pontosan megfogalmazni a követendő irány által megszabott feladatokat. A magyar nyelvű oktatás kívánatos irányadó trendjei nem hagyhatják figyelmen kívül a peremvidékeken, illetve szórványban élő magyarság közoktatásának helyzetét sem, hiszen specifikus válaszokat kell adni a veszélyeztetett területeken megjelenő kihívásokra. Különös tekintettel kell lenni az olyan járásokra és településekre, amelyek a tanulók létszámát figyelembe véve az utóbbi évtizedben jelentős viszszaesést mutatnak. Foglalkozni kívánunk a magyar tanítási nyelvű iskolákban tanuló roma gyerekek számának alakulásával is.

Vizsgálat tárgyát képezné a közoktatási intézmények infrastrukturális helyzete, felszereltsége és ellátottsága, mely a színvonalas és minőségi oktatás alapvető függvénye. Kutatásunk egyaránt kiterjedne az állami, magán-és egyházi óvodákra és iskolákra.

Tanulmányunkban ugyanilyen meghatározó szerepet kapna a magyar nemzetiségű pedagógusok helyzetének elemzése, az egyes korcsoportok különböző jellegű strukturáltságának taglalása, s ilyenformán a pedagógusképzés, valamint -továbbképzés irányultságának befolyásolása. Ezzel összefüggésben kísérletet szeretnénk tenni a különféle háttérintézmények fejlesztési kilátásainak megvilágítására is.

Fontosnak tartjuk a szlovákiai magyar oktatásügy anyaországbeli vonatkozásainak vizsgálatát és feltérképezését, valamint azoknak a koordinációs lehetőségeknek a kiaknázását, melyek részei lehetnek a kapcsolatok jövőbeni alakításának, mivelhogy csakis ilyenképpen alakulhat ki kölcsönösen hasznos kötelék a magyar-magyar vonatkozásban. Végezetül szándékunkban áll a jövőkép körvonalazása, az egyes kitörési pontok megvilágítása és értelmezése, a közigazgatási reform, valamint az új közoktatási és felsőoktatási törvényekből származó adottságok fejtegetése, az európai integráció és a nemzetközi programok által biztosított lehetőségek árnyalása.

Tudatában vagyunk, hogy a SZMOF 2002. szeptemberi konferenciáján csak részben tettünk eleget ezeknek a feladatoknak. További alapos elemzésre, levéltári kutatásra, terepvizsgálatra és számos vitafórumra lesz még szükség. A kutatásba épp ezért szeretnénk bevonni minden olyan, oktatásügyben érintett egyént, aki bárminemű intézményes háttérrel rendelkezik a vizsgálatok sikeres kimenetelének biztosításához.

Most az említett szakmai tanácskozás előadásait nyújtjuk át Önnek csokorba fűzve, s abban a reményben biztatjuk olvasásra, hogy Ön is segít továbbgondolni közös dolgainkat.

A. Szabó László