Fülszöveg

Vadászterületünk a Kis-Duna és a modern mezőgazdasági termelés kívánalmai szerint megépített betonmedrű öntözőkanális között terül el a Felső-Csallóközben. A hatalmas jegenye- és fűzfákkal szegélyezett Kis-Duna közvetlen környéke hamisítatlan, régi csallóközi hangulatot idéz, az öreg, vízbe roskadt fák ősi érintetlenséget sugallnak; a medret szegélyező pár hektáros erdősáv után asztallap simaságálú termőföld fut a végtelenbe. Ebből eredően vadállományunk elsősorban apróvad, őz, nyúl, fácán és elenyészően kevés fogoly; télen népes csapatokban tanyázik nálunk a vadkacsa, s mint érdekesség még megemlíthető a pézsmapocok és a nutria. Számottevő és viszonylag jó minőségű az őzállományunk: szemrevaló trófeákkal és igazi vadászélményekkel jutalmazzák a hozzáértő vadászokat. A fölsorolás nem lenne teljes a vadállományunkat ritkító, sőt olykor kifejezetten dézsmáló ragadazók nélkül; nagyon hiányolnám, ha nélkülöznöm kellene e törvény által engedélyezett fajok vadászatát. Ebből eredően vallom, hogy minden vadász egész évben gazdája vadászterületének. Mert ha jól sáfárkodunk, a vadászatokon a lövésünkre fejét hátra csapva földre ívelő toronykakasokban, vagy hosszút bukfencező nyulak látványában gyönyörködve élhetjük ki a vadászszevendélyünket, s az egyéb vadászteendők mellett egész évben puskával a kezünkben teljesedhet ki vadászesztendőnk.