CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Illemszótár
Illemkódex
Három és fél évszázaddal ezelőtt
Apáczai Csere János (1625-1659): Az embernek magaviseléséről
Három évszázaddal ezelőtt
Mikes Kelemen: Az idő eltöltésének módja c. könyvéből
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716): Békességet magamnak, másoknak
Pápai Páriz Ferenc: Pax Aulae
Apor Péter (1676-1750): Levélírásról, szitkozódásról, alázatosságról, alázatosságról
Két és fél évszázaddal ezelőtt
Rettegi György (1718-1784): Emlékezetre méltó dolgok
Két évszázaddal ezelőtt
Köteles Sámuel (1770-1832): Az erkölcsi filozófiának eleji
Másfél évszázaddal ezelőtt
Kővári László (1819-1907): Magyar családi s közéleti viseletek és szokások a
nemzeti fejedelmek korából
Századunk elején
Polgári illemkódexekből
Hetven évvel ezelőtt
Récsei Ede: Régi írás régibb illemről
Félszáv évvel ezelőtt
Dorothea Brande: Nyitott szemmel
Napjainkban
Tordai Zádor: A felelősség
Utószó
az illendőséghez
Fülszöveg
Ez a könyv nem kívánja a szájbarágós pedagógia gyakorlata szerint szabályokba szorítani a helyes viselkedés mikéntjét. Különben is ezeket a szabályokat az eddigiekből okulva mindenkinek saját magának kell kialakítania. Az illemben csak a jól viselkedni kész egyén jóérzése az állandó. Jóérzésből pedig mindenkor a megfelelő viselkedési szabályok is kialakíthatók. A szótár ehhez nyújt segítséget, támpontot, példát és sok hasznos ismeretet. A kényelmeseknek és a megcsontosodott illeműeknek nem ajánljuk ezt a könyvet. Hiábavalóan ne költsék erre a pénzüket. A változó időben a változtatás egyben jobbítás. A viselkedéskultúrának is új alapokról indulva kell javítania nem éppen dicséretes emberi kapcsolatainkon.
Előszó
Az illem nem dogma, hanem az ésszerűséget követő, az emberi kapcsolatokból kikövetkeztethető hasznos szabályok sokasága.
Az illemtan új, sűrített formája az illemszótár.
Nemcsak tömör eligazításaival, áttekinthetőségével korszerű, hanem szellemében is, amellyel az illemszabályok örökös átértékelésére, megújítására és megfogalmazására serkenti az olvasót. Sokan az életből lesik el, hol, miként illik viselkedni helyesen, és próbálnak magatartásuk szögletességeiből egyet-mást lecsiszolni. Az illemszabályok mindig is változtak, tökéletesedtek, korszerűsödtek. Ebből a folyamatból könnyen leszűrhető a tanulság: minden megszívlelendő viselkedési szabály kiindulópontja a jóérzés, a tapintat, az erkölcs. Az emberek közötti kapcsolatok javításának folyamatában divatos változások és változtatások úgy alakítanak az illemszabályokon, hogy az egyéni szabadság ne csorbuljon, és a természetesség uralkodjék a közösségenként, tájegységenként és országonként kialakult szokásokban.
Viselkedését minden ember maga szabályozza az általa elfogadott és tiszteletben tartott erkölcsi normák szerint. Ezért szükséges, hogy ne csak elfogadjunk bizonyos illemszabályokat, hanem érzékenységünket és a másokkal szembeni magatartásunkat tökéletesítve időnként átfogalmazzuk, bővítsük, javítsuk őket. Erre kíván ösztönözni mindenkit az illem fontosabb tudnivalóinak nagy részét magában foglaló - a teljességre inkább csak ösztönző - illemszótárunk.
Persze, nincs vadonatúj illem. Minden szabály - még ha a meglévők tagadása is - valamiképpen folytatás. Minden illemtannal foglalkozó könyv viselkedésünk követhető szabályainak ismétlése és ugyanakkor vidám búcsúzás a meghaladott szabályoktól. A mellékletben közreadott, többnyire az erdélyiek viselkedését leíró különféle munkákból kialakított illemkódex célja az, hogy az előttünk járók szokásaiból merítve az olvasó a "maga képére" és a holnapi igényeknek megfelelően bővíthesse illemszótárát. Némi ismerettel és sok-sok jóérzéssel minden illetlenség könnyen elkerülhető. Az olvasó szíves közreműködésével ebben kíván segítséget nyújtani könyvünk. Számítunk arra, hogy a hagyomány, a célszerűség és a jó ízlés érvényre juttatásával az olvasó gondolatban tovább írja, gyarapítja, betartja és terjeszti mindazt, ami illik és a helyes emberi magatartást szolgálja.
A szerző