CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Bevezetés
1.A fizetési forgalom lebonyolításában érintett intézmények
1.1 Jogi környezet
1.2 A fizetési forgalomban résztvevő közvetítő intézmények
1.2.1 Pénzügyi intézmények
1.2.2 Befektetési szolgáltatók
1.2.3 GIRO Elszámolásforgalmi Rt
1.2.4 Központi Elszámolóház és Értéktár Rt
1.2.5 GIRO Bankkártya Rt
1.2.6 Magyar Posta Rt
1.2.7 Magyar Államkincstár
1.3 A Magyar Nemzeti Bank szerepe
1.3.1 Általános feladatok
1.3.2 Az MNB mint szolgáltató
1.3.3 Az MNB mint felvigyázó
1.3.4 Pénzforgalom szabályozása
1.3.5 A monetáris politika és a fizetési rendszerek
1.4 A magán és az állami szféra egyéb szerveinek szerepe
1.4.1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
1.4.2 Magyar Bankszövetség
1.4.3 Fogyasztóvédelmi intézményrendszer
2.A fizetési eszközök
2.1 Készpénzfizetések
2.2 Készpénzkímélő fizetési eszközök
2.2.1 Átutalások
2.2.2 Csoportos beszedés
2.2.3 Azonnali beszedési megbízás
2.2.4 Bankkártyák
2.2.5 Postai fizetési eszközök
2.2.6 Egyéb fizetési módok
2.3 Legújabb fejlemények
2.3.1 Az internet és a fizetési megbízások
2.3.2 Elektronikus pénz
3.Elszámolási rendszerek és elszámolási kapcsolatok
3.1 Általános összefoglalás
3.2 Ügyfélszámlák vezetése az MNB-ben
3.2.1 Az MNB ügyfelei
3.2.2 Tranzakciótípusok
3.2.3 A számlavezetés folyamata
3.2.4 Alkalmazott díjak és jutalékok
3.3 Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER)
3.3.1 A rendszer résztvevői
3.3.2 Tranzakciótípusok
3.3.3 A VIBER működése
3.3.4 A tranzakció-feldolgozás környezete
3.3.5 Kiegyenlítési eljárások
3.3.6 Hitel- és likviditási kockázat
3.4 Bankközi Klíring Rendszer
3.4.1 Működési szabályok
3.4.2 A rendszer résztvevői
3.4.3 Tranzakciótípusok
3.4.4 Az elszámolási rendszer működése
3.4.5 A tranzakciófeldolgozás környezete
3.4.6 Hitel- és likviditási kockázat
3.4.7 Díjpolitika
3.4.8 Folyamatban lévő fontosabb projektek
3.5 Bankkártya-elszámolási rendszerek
3.6 Magyar Takarékszövetkezeti Bank számlavezetési rendszere
3.7 Postai elszámolás
4.Értékpapír-elszámolási rendszerek
4.1 Intézményi vonatkozások
4.1.1 Általános jogi vonatkozások
4.1.2 A központi bank szerepe
4.1.3 KELER
4.1.4 Az állami szféra egyéb szerveinek szerepe
4.1.5 A magánszféra egyéb szerveinek szerepe
4.2 Rövid áttekintés az értékpapírpiacról
4.2.1 Az értékpapírpiac főbb jellemzői
4.2.2 Szereplők az értékpapírpiacon
4.2.3 Az értékpapírpiac forgalma
4.3 A tőzsdei, tőzsdén kívüli és a származékos ügyletek elszámolása
4.3.1 Résztvevők
4.3.2 Tranzakciótípusok
4.3.3 A tranzakciófeldolgozás környezete
4.3.4 Elszámolás és kiegyenlítés menete
4.3.5 A hitel- és likviditási kockázat ellenőrzésére tett intézkedések
4.3.6 Díjpolitika
4.3.7 Fontosabb fejlesztési irányok
Fogalomtár
Előszó
Egy ország fizetési rendszere, szimbolikusan megfogalmazva, éppen olyan fontos - és funkcióját tekintve hasonló is - a pénzügyi rendszer működése és általában véve az ország gazdasági élete szempontjából, mint a vérkeringésnek helyt adó érrendszer az emberi szervezetben. Ha jól működik, hajlamosak vagyunk elfeledkezni jelentőségéről, de ha "keringési" zavarok lépnek fel, rájövünk, hogy azonnali, gyors és hatásos beavatkozásra van szükség, ellenkező esetben ugyanis az egész rendszer összeomlása is könnyen és gyorsan bekövetkezhet.
Az elmúlt évtized nemcsak Magyarországon hozott gyökeres változást a fizetési rendszerek fejlődése terén. A fejlett országokban is nagy átalakulás zajlott le, illetve tart még ma is. Míg korábban a fizetési rendszereket könyvelési üzemeknek tartották, mára világossá vált, hogy ezek biztonságos és hatékony működése a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitására és hatékonyságára, továbbá a monetáris politika érvényesítésére is komoly hatást gyakorol.
A változásnak alapvetően három összetevője van:
- a nyolcvanas években bekövetkezett dereguláció;
- részben ennek köszönhetően, részben az elektronikus adatfeldolgozási kapacitás robbanásszerű növekedése nyomán bekövetkezett pénz- és tőkepiaci forgalomnövekedés; és
- a rendszerek közötti (az egyes országokon belüli és nemzetközi) összeköttetések számának és fontosságának növekedése, aminek következtében a pénzügyi válságok könnyedén továbbterjedhetnek a belföldi és nemzetközi pénz- és tőkepiacokra.
A magyar fizetési rendszert egy ilyen kihívásokkal teli időszakban kellett kialakítani, és ez nem bizonyult egyszerű feladatnak. Ennek ellenére napjainkra hazánk minden tekintetben korszerű fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekkel rendelkezik.
Ez a tanulmány bizonyos mértékben már az EU-csatlakozás szellemében készült. 1998-ban az Európai Központi Bank egy korábbi, csak a tagállamokat bemutató kiadványa után, az érintett jegybankok közreműködésével, elkészítette az úgynevezett "Kék Könyvet", amely az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató 11 állam fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerét mutatja be egységes szerkezetben.
Mivel a magyar fizetési rendszert leíró hasonló, nyilvános kiadvány eddig még nem készült, úgy gondoltuk, hogy felhasználva és aktualizálva az említett nemzetközi dokumentumhoz összegyűjtött adatokat, valamint azokat az információkat, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalom alakulásáról rendszeresen gyűjt, bemutatjuk a magyar fizetési rendszer felépítését, jogi környezetét, eszközrendszerét, intézményeinek és rendszereinek működését.
Reméljük, sikerült olyan anyagot összeállítanunk, ami nem kizárólag a fizetési rendszerrel foglalkozó szakértőknek, hanem a pénzügyi szférában dolgozó banki, értékpapír-piaci szakembereknek is hasznos áttekintést ad az évezredfordulón működő, összetett szerkezetű magyar fizetési rendszerről, sőt akár azoknak a diákoknak is hasznos olvasmány lehet, akik gazdasági jellegű felsőfokú intézményekben igyekeznek elsajátítani a pénzügyek alapjait.
Befejezésül szeretnék köszönetet mondani az MNB társfőosztályain dolgozó szakembereknek és mindazoknak, akik az anyag elkészítésében segítségünkre voltak, külön kiemelve a GIRO Rt. és a KELER Rt. munkatársainak aktív közreműködését. Végül a munka oroszlán-részét végző Pénzforgalmi önálló osztály tagjainak és mindenekelőtt vezetőinek érdemeit szeretném hangsúlyozni.
Dr. Török László
ügyvezető igazgató