Vorwort

Die Schriftenreihe Adattár, die die Veröffentlichung der archivalischen Quellen zur ungarischen Lesekultur zum Ziele hat, erreicht mit diesem Band einen wichtigen Wendepunkt. Die organisatorische und finanzielle Unterstützung durch den Direktor des Burgenländischen Landesarchivs Herrn Wirkl. Hofrat Dr. Johann Seedoch sowie die Fachberatung durch Herrn Dr. Harald Prickler haben uns die internationale Kooperation ermöglicht. Das gemeinsame Vorhaben wurde zudem noch von der Aktion Österreich-Ungarn großzügig gefördert.

Das Werk "Lesekultur in Westungarn" erscheint demnach in zwei Bänden jeweils in den beiden Schriftenreihen ("Adattár XVI.-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez" bzw. "Burgenländische Forschungen") und ist damit in der Lage, größere Publizität zu erlangen.

Dieses gemeinsame Vorhaben bot uns die Gelegenheit, diesmal zwei Bände veröffentlichen zu können:

(1) Der Reichtum der bürgerlichen Lesekultur Ödenburgs (Sopron) bzw. des umfangreichen Archivmaterials dazu ist der Forschung schon lange bekannt. Im ersten Band wird diesmal dieses Quellenmaterial buchstabengetreu veröffentlicht. Die Anmerkungen beschränken sich auf die Biographien der zeitgenössischen Eigentümer der Bücher.

(2) Im zweiten Band werden die buchgeschichtlichen Quellen von Kőszeg (Güns), Rust, Eisenstadt, Forchtenstein und Neusiedl am See publiziert. Hier machen die Herausgeber den Versuch, die Dokumente der beiden Bände zu interpretieren bzw. die kulturgeschichtliche Bedeutung dieser Dokumente zu erschließen. In einem Anhang findet man die Bibliographien zur frühneuzeitlichen Buchgeschichte des Burgenlandes und Westungarns.

Die vorliegende Veröffentlichung basiert auf den Ergebnissen früherer Forschungen,1 und wir denken keineswegs an einen Abschluß der Aufarbeitung und Veröffentlichung der Bücherverzeichnisse und der "missiles" der untersuchten Periode. Parallel mit der weiteren Quellenerschließung kann schon mit der detaillierten Aufarbeitung begonnen werden, die die Besitzeintragungen des heute uns bekannten Altbücherbestandes sowie die vergleichende Analyse der eruditio der einzelnen sozialen Schichten und religiösen Gruppen umfaßt.

Előszó

A magyarországi olvasmánytörténet levéltári forrásait közlő adattári sorozatunk történetében jelentős állomáshoz érkeztünk. A burgenlandi Állami Levéltár igazgatója, Wirkl. Hofrat Dr. Johann Seedoch úr szervezési és anyagi, Dr. Harald Prickler úr szakmai segítsége megnyitotta számunkra a nemzetközi együttműködés lehetőségét. Ezt a közös munkát támogatta hatékonyan az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány.

A "Nyugat-magyarország olvasmányműveltsége" című kötetek így két sorozat tagjaiként jelenhetnek meg, kapnak nagyobb publicitást, mint az "Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez" és a "Burgenlandische Forchungen" darabjai külön-külön.

Közös vállakozásunk most két kötet közzétételére jött létre:

(1) Sopron város polgársága olvasmányműveltségének gazdagsága, az erre vonatkozó forrásanyag bősége az eddigi kutatás számára is ismert volt. Első kötetünkben ezt a forrásanyagot közöljük egyszerű, betűhív olvasatban. Jegyzeteinkben csupán a könyvek egykori tulajdonosaira vonatkozó életrajzi adatok közlésére korlátoztuk magunkat.

(2) Második kötetünkben hasonló elvek szerint közreadjuk Kőszeg, Ruszt, Kismarton, Fraknó és Nezsidér forrásanyagát, majd a két könyvben kiadott dokumentumok értelmezésére, művelődéstörténeti tanulságaik összegzésére teszünk kísérletet. E kötet függelékeként adnánk kézbe Burgenland és Nyugat-Magyarország koraújkori könyvtörténetének bibliográfiáját is.

Mint ahogy ez a vállalkozásunk sem előzmények nélküli, nem gondoljuk, hogy kutatásaink lezárulhatnak a korszakból ránkmaradt könyvjegyzékek, s válogatott misszilis-anyag kiadásával. A forrásfeltárás folytatása mellett elkezdődhet egy alapos feldolgozó munka, amelynek ki kell terjedni a ma meglévő régi könyvanyag possessorbejegyzéseinek tanulságaira, illetve az egyes társadalmi rétegek, vallási csoportok eruditiója összehasonlító elemzésére is.