Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Diószegi Vilmos
Samanizmus

TARTALOM, ISMERTETŐ


Tartalom

  1. "Családi hagyomány"
    1. Táltosok
    2. Haj, regő rejtem...

  2. Varázslók, papok, orvosok
    1. A samanizmus helye a vallástörténetben és a vallásetnológiában
    2. Vallás-e a samanizmus?

  3. A sámánok világa
    1. Szibéria és népei
    2. Állatok és emberek
    3. A féléves éjszaka
    4. "Sarki hisztéria?"

  4. A sámáni világké
    1. A "világfa"
    2. Hány lelke van az embernek?
    3. Szellemek és emberek
    4. "Az első sámán"

  5. "Foggal született"
    1. Hogyan lesz a sámán?
    2. A sámán születése
    3. Elhívás és betegség
    4. A "felesleges csont"
    5. A szellemparancs: engedelmesség vagy halál

  6. Avatás és pályakezdés
    1. "Gyalog" vagy "lovon"
    2. Sámándob és dobavatás
    3. A sámán avatása

  7. A sámán és társadalma
    1. A sámán feladata
    2. Társadalmi helyzet
    3. Sámánok egymás közt
    4. A sámán halála és temetése

  8. A "mesterség"
    1. A sámán és szellemei
    2. A "segítő"
    3. Mi minden kell a sámánkodáshoz?
    4. Drámai játék: a sámán "utazása"
    5. A sámánének

  9. A samanizmus történelme
    1. Már a bronzkorban is...
    2. A sámán mint biztosító szelep
    3. A mai Szibéria
    4. S a tegnapi sámánok?...

Utószó


Ismertető

A sámánhit kialakulásának okait a sajátos, rideg természeti körülményekkel magyarázza a szerző - féléves sötétség, vitaminhiány, hideg stb.; a legyengült szervezetben pszichés zavarok keletkeznek, ez a sarki hisztéria. Tapasztalatai szerint a sámánok érzékenyek, labilis lelki alkatúak, hisztériára hajlamosak. Ezzel is magyarázható, hogy kiválasztásuk nem elhatározás dolga. Az európai civilizációtól eltérően - ahol tanulással, hosszú felkészüléssel lesz valaki közössége vezetője: pap, orvos, politikus - a sámán már az anyaméhben kiválasztódik. Sámánnak születni kell! Hiába akar valaki sámán lenni, ha nincsenek meg hozzá veleszületett adottságai (pl. fölös csontja). A sámánt ugyanis a szellemek választják, és akit kiválasztottak, nem menekülhet: megbetegítik, és addig lesz beteg - sokszor évekig -, amíg be nem adja a derekát. Ha nem, meghal. A sámánok sem egyformák: vannak "botos" sámánok, akiknek kisebb a hatalmuk, és "dobos" sámánok. Aztán vannak "fekete" sámánok, akik a gonosz szellemek hatalmában állnak, és "fehér" sámánok, akik a jó szellemet szolgálják. A sámán feltétlen tiszteletnek örvend a közösségben, ennek ellenére sokan menekülnének a feladat elől, nem tudják elviselni a rájuk rótt felelősséget. Feladatuk ugyanis a gyógyítás, a jóslás, ha elvész valami tárgy vagy elkóborol egy rénszarvas, nekik kell megtalálniuk. Mindezt transzállapotban teszik, amikor találkoznak a szellemekkel, akik választ adnak kérdéseikre. A sámán temetése is különleges: a levegőben "temetik". Lábakon álló emelvényt készítenek, és azon helyezik el testét. Felszerelését mellé helyezik, de megcsonkítva, nehogy valaki más szellem birtokba vegye.

A sámánhit nyomai a bronzkorba vezetnek. Szibériában, az Oka folyó partján egy bronzkori sziklarajzon találta meg a szerző a sámándob rajzát, valamint egy szarvasagancsos emberi alakot, aki feltehetően a dob gazdája volt. A párhuzamot is hamar megtalálja: a magyar hitvilág lucaszékről meglesett boszorkányai ugyanilyen szarvasagancsos fejdíszt viseltek. A képmelléklettel és Morvay Juditnak a szerzőt méltató Utószavával záruló, a sámánhit egészéről képet adó kötet - a szakemberek számára alapmű, a téma iránt érdeklődő olvasóknak izgalmas kaland.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk

×