CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
ELSŐ KÖNYV
1. Előszó
2. Gósen és Jákób
3. Királyok lábnyomai
4. A Hikszoszok
5. Já és a többiek
6. Királyt keresünk
7. A vízilovak talpai alatt
8. Efráim csontjai a pusztában
9. Pásztorbotot, korbácsot tartok...
10. Bánya
11. Téglavetők
12. A kis hercegnő
13. Szinuhe, ha sikerülne!
14. Nebmaare megretten
15. A vének tépni kezdik szakállukat
16. "Terád gondolok, szerelmem"
17. Bizonyára héber fiú ez!
18. "Egy fiút szültem, kettőt adott Isten"
19. Amram
20. A sólyom leszáll a fészekbe
21. Amenhotep
22. A gyermek fejére teszi a tiarát
23. Haldokló öregember ágyánál
24. A Sólyom visszaszáll a Napba
25. Amram megáldja Mószét
26. A tudományok birodalma
27. A csillagok a lélekben ragyognak
28. Testvérbarátok
29. Nefertiti
30. A Nap gyermekei
31. A beavatás
32. Az ember célja, hogy fénnyé váljék
33. "Szolgátok vagyok, s mindenki szolgája"
MÁSODIK KÖNYV
1. A látóhatár városa
2. A saábai hadjárat
3. Ostrom irgalmatlanul
4. Aton oltára körül
5. A jó Szinuhe részeg
6. Menj, és uralkodj Gósenben
7. A szolgaság útján
8. Uszirszafi Gósenben
9. Ki kell menekülni
10. Te leszel a Szabadító
11. Mósze fellépett a lépcsőkön
12. Az alkirály
13. Szetamon meg Eye tervei
14. Hazug urak, gyalázatos asszonyok
15. Nincs semmi hit
16. "Héber vagy félhéber fattyú"
17. Maror meg Selomith
18. A halott egyiptomi a fűben hevert
19. A révész gondolkodott
20. Midián, azaz Mitanni
21. Ugariti csillagok
22. Fehér szamáron Jethróhoz
23. A különös bot
24. Éragiza isten hegye
25. Jethro leányai a kútnál
26. Jethro megcsókolja Uszirszafit
27. "Szeretném veled eltörni a korsót"
28. Hála legyen a név viselőjének!
29. Mósze úgy érezte, gyökeret vert
30. A sólyom a napba szállt
31. A lélek nyugtalan
32. Eheje, áser, eheje!
33. A király szolgaságából az isten szabadságába
HARMADIK KÖNYV
1. Meribat Kades
2. Hobáb és Já-Hevah
3. Két király, hét csapás
4. A nép istené
5. Hajnalban Egyiptom földjén
6. Uszirszafi híre Gósenben
7. Bölcsesség és rémület
8. Övezzük fel magunkat
9. A Kos meg a Mérleg értelme
10. Ahogy az ember viselkedik, úgy viselkedik Isten is
11. Elbocsátlak titeket!
12. A közös Szent Tűz
13. Lovak, harcikocsik a Sástengerben
14. A számok értelme
15. A nép áldozni akar
16. Kígyók földje
17. Egyiptomba nincs többé út
18. A nyakék lánc is
19. Szináj, rólad hirdetem ki a törvényt
20. Én vagyok Jahveh!
21. A hetedik égben
22. A zafírtáblák
23. Most csak gránittáblán olvashatjátok
24. Király vagy főpap lehetett volna
25. Az örökkévaló jelenléte
26. A Törvény magyarázata
27. Cippora
28. Félelmes világ
29. A mester
30. Mósze már nem a miénk
31. Ok nélkül sírtok, majd sírtok okkal
32. Hazudtunk! Hazudtunk!
33. Az ember nem méltó az égi birodalomra, ha nem akarja megvalósítani a földön
34. Öltözz atyád ruháiba
35. Az árnyék árnyéka lehajol
Búcsúszó
Ismertető
A mű szerkezetileg három részre ("könyvre") tagolódik. Az író e terjedelmes művében a Bibliához, az Ótestamentum mítoszrendszeréhez fordul és Mózes (a műben: "Mósze") életét dolgozza fel, rekonstruálja a maga egyéni és sajátos hangulatú módján. Az első két részben Kodolányi Mózes gyermekkorát, ifjúságát és férfiváérését írja le, Eknaton (a reformer és új hitet alapító) fáraó korának eseménydús miliőjébe helyezve. A harmadik könyv kereteként az Egyiptomba "deportált" zsidók kivonulásával, (szervezett és rendezett menekülésével), a pusztában való bolyongásukkal, az Ígéret Földje keresésével foglalkozik. Az író búcsúszavában fejti ki a végső tanulságot, mely szerint a külső világgal és a belső ellentétekkel vívott küzdelemben az emberek felemésztődhetnek, de erőfeszítéseik mégsem haszontalan, mert a nép magába fogadja áldozatukat és megerősödik általuk. E mondanivaló jegyében fejeződik be a regény is: Mózes-Mósze meghal (nem is akárhogy, hisz saját népe pusztítja el), ám örökét átveszi egy új, ugyancsak hivatott népvezér: Jósuah. Az ő dolga befejezni Mósze művét és a népet eljuttatni az Ígéret Földjére.
Az író a gyönyörű, plasztikus tájleírásokkal kitűnően érzékelteti, hogy a helyszín, a vidék és éghajlat magukba rejtik a "csodák" lehetőségét. Kodolányi Mózes származását tekintve nem követi szorosan a Biblia szövegét. A Freud-Thomas Mann feltevést fogadja el, mely szerint Mózes egyiptomi királyi sarj, III. Amenhotep fáraó lányának, Szetamonnak törvénytelen gyermeke. Mózes csodálatos alakját színes mozaikból építi fel; lenyűgöző egyéniségét, nagy tudását, a széthulló törzsekből népet formáló vezéri egyéniséget emeli ki. Különösen szeretettel alkotta meg a Mózes környezetében élő nők alakját: a szülőanyát, Szetamont, a nevelőanyát, Jozabét, Ciporát, a feleséget és Mirjamot, a nővért. A korszak bonyolult, nagy eseményeinek ábrázolása olyan meggyőző és izgalmas, hogy az olvasónak végig az az érzése, mindez csak így történhetett, és sohasem érez hajlandóságot az olvasás megszakítására.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu