Bevezetés

Népszerű és tudományos folyóiratokban sűrűn bukkantak fel cikkek különböző egzotikus, forró égövi fákról, bokrokról. Így pl. 1993-ban az Élet és Tudományban Mi "fán" terem? címmel jelent meg Surányi Dezső sorozata egzotikus gyümölcsökről, 1994-ben a Kertbarát Magazin "Körséta egzotikus piacokon" címmel először trópusi gyümölcsökről (3: 43-6), majd trópusi zöldségekről (4: 43-6) közölt ismeretterjesztő cikkeket.

Tőlünk délebbre, melegebb vidékeken hatalmas mennyiségű, európaiak számára a legtöbb esetben ismeretlen, különleges formájú és színű gyümölcs terem. Ebben a műben a trópusi és szubtrópusi területek termesztett gyümölcseinek elnevezéseivel és nevük etimológiájával foglalkozom. 112, világviszonylatban is jelentős gyümölcs 477 elnevezését ismertetem. Érdekes megemlíteni, hogy néhány egzotikus gyümölcsnek - bár kapható volt Budapesten - nincs magyar neve: pl. ang. kiwano, horned melon, jelly melon; fr. kiwano; ném. Kiwano, Hornmelone, Geleemelone 'Cucumis metuliferus'.

Korunkban az emberi tevékenység az egzotikus növények széles körű elterjedését eredményezte. A tudomány és technika fejlődése során hazánkba is eljutottak a trópusok gyümölcsei (ananász, banán, kókuszdió stb.), fűszerei (bors, szerecsendió, fahéj stb.), élvezeti növényei (kóla, kávé, tea stb.).

E munkát kettős céllal készítettem. Egyrészt vizsgáltam a nyelvek közötti kölcsönzés folyamatainak, valamint az idegen szavak átvételének, beilleszkedésének és meghonosodásának bizonyos kérdéseit, valamint az új magyar elnevezések, neologizmusok születését. Másrészt, egzotikus növényneveink vizsgálatával hozzá szeretnék járulni szókészletünk ezen elemeinek leírásához. Bemutatom röviden a magyar növénytani nómenklatúra alakulását, fejlődését, valamint a feldolgozott növénynevek eredetét és történetét.

Munkám PhD értekezésnek készült, bírálója Kiss Jenő és Priszter Szaniszló volt. Bírálataik alapján, valamint a vitában résztvevő kollégák észrevételeinek figyelembevételével a kéziratot átdolgoztam. Köszönöm szíves segítségüket.

Köszönettel tartozom témavezetőmnek, Jakab Lászlónak, aki tanácsaival és részletekbe menő kritikai megjegyzéseivel mind a gyűjtött nyelvi anyag feldolgozása során, mind pedig a szótár szerkesztési elveinek és módszereinek kidolgozásában segítette munkámat. Az ő javaslatára és közbenjárására 1994 tavaszán 4 hónapot töltöttem a Bécsi Egyetem Finnugor tanszékén, ahol Rédei Károly professzorral konzultálhattam. A bécsi növénytani, botanikai könyvtárakban lehetőségem volt a témához tartozó idegen nyelvű szakirodalmat tanulmányozni.