Előszó

Vlagyimir Jelisztratov könyve, a sorozatunk második köteteként magyar fordításban ezúttal megjelenő Szleng és kultúra, az utóbbi évek, évtizedek egyik legizgalmasabb és legújszerűbb szlengről gondolkodó munkája, amely a legjobb orosz szlengkutatói hagyományokat követve nemcsak a szlengről szól, hanem a szlengen keresztül általában a nyelvről, a nyelvet használó emberekről és a nyelvet kutató tudósokról, a nyelvészektől a filozófusokig. A hagyományos nyelvészeti megközelítésektől eltérően Jelisztratov nem egyszerűen nyelvi matériaként, egyszerű szókincsbeli vagy szociolingvisztikai jelenségként kezeli a szlenget, hanem a nyelv és a kultúra egymásra hatásának eredményét látja benne. Megkíséreli kimutatni, hogy "a szleng nem valami fakultatív dolog a nyelvben, nem daganat, amely a nyelvi szervezet egészsége és szépsége érdekében eltávolítandó onnan, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti nyelv - s tegyük hozzá: az emberi nyelv - sajátos struktúraalkotó tényezője". Munkájában a szleng létezésének okát és formáját igyekszik megtalálni, és ehhez a nyelvészet eszközein kívül a nyelvfilozófia és a nyelvkultorológia megtermékenyítő gondolkozásmódját is felhasználja.

Az itt közzéadott munka első része (kötetünknek A szleng mint kulturális jelenség fejezete) először 1994-ben "Argó és kultúra" címen A moszkvai argó szótárának utószavaként jelent meg. Ezt a szerző egyetemi előadásai alapján további fejezetekkel bővítette, és egy év múlva ugyanezzel a címmel önálló könyvként is megjelentette.

A magyar fordításban mindkét kiadást felhasználtuk, az eltérő részeket egyesítettük. A fordítás I. fejezetének (13-86. oldal) alapjául a szótárbeli esszé szolgált (kiegészítve az önálló kötet betoldásaival, de megtartva az esszé többleteit), kötetünk további részeinek fordítása az 1995-ös könyv második feléből készült.

A fordítás során - néhány túlságosan hosszú magyarázatot igénylő példa elhagyásán kívül - igyekeztünk megtartani az eredeti mű teljes szövegét. Mindössze két esetben döntöttünk a bőséges, viszont a magyar olvasót föltehetőleg kevésbé érdeklő és számára kevésbé érthető példaanyag elhagyása mellett: kimaradt a magyar fordításból az eredeti könyv 135-6. lapján található, Iszaak Babel odesszai novelláiból származó zsidós nyelvtani fordulatok többsége, valamint a 198-208. oldalról az orosz fonetikus átírásban közölt élő nyelvi párbeszédek. További szerkesztői beavatkozásként a magyar fordításhoz használt két forrás eltérő utószavának összevonását szükséges még megemlíteni.

Mivel a Szleng és kultúra nagy mennyiségben hivatkozik a magyar olvasó által kevésbé ismert - elsősorban az orosz kultúrához, nyelvhez és irodalomhoz kapcsolódó - adatokra, mind a fordító, mind a szerkesztő gyakran folyamodott a szöveg magyarázatához. Kiegészítéseiket a *-gal jelzett lapalji jegyzetek tartalmazzák.

Eredeti célkitűzéseink szerint a Szlengkutatás sorozat célja nemcsak a szakemberek, hanem a szlengkutatással még csak most ismerkedők tájékoztatása is, ezért a kötetet igyekeztünk minden részében magyarra fordítani: a szlengre hozott példákat, az idézeteket, a bibliográfiai tételek címeit stb. is. Az eredeti mű irodalomjegyzékének tételeit kiegészítettük a magyar fordításban is hozzáférhető művek adataival. Ezeket a kiegészítéseket a bibliográfiában virgula ( | ) választja el az orosz adattól. Néhány esetben - mégha a Jelisztratov által hivatkozott mű magyar fordítására nem is sikerült rábukkannunk - megadjuk a hivatkozott szerző fontosabb magyarul is hozzáférhető művének, műveinek adatait (elsősorban a szaktudományi szerzők esetében), vagy esetleg csak a magyar fordítások tényére hivatkozunk (leginkább a szépirodalmi alkotások esetében). Egyes műveknek több magyar kiadása is van, mi az általunk használtak könyvészeti adatai adtuk meg, és nem utaltunk a további kiadásokra.