Bevezetés

A szótár szerkezete

Szótáram Háj József debreceni könyvkötő szakszókincsét foglalja magába. A szótár a szavakat ábécérendben, szócikkes formában dolgozza fel. A szinonimák esetén a rendezés elve a gyakoriság. A szócikkek java része önálló szócikk, egy kis része utaló szócikk. Az előbbiek lehetőleg minden érdembeli tájékoztatást megadnak a címszóról, az utóbbiak azonban csak azt jelzik, hogy a szóban forgó szó melyik önálló szócikkben van kidolgozva. Utaló szócikkbe kerültek az önálló címszavak alak- és írásváltozatai is. Az önálló szócikkek három részre tagolódnak: a) szócikkfej, azaz a szócikk bevezető részére, b) a voltaképpeni értelmező részre és c) a kiegészítő részre. Az utaló szócikkek csupán a címszóból és az utalásból állnak.

A szócikk bevezető része

A címszóra vonatkozó adatok a szócikkfejben találhatók. Sorrendben az első, a címszó szótári alakja. A címszóként szereplő szavak - félkövér betűvel szedve - alapalakjukban, ragozatlanul, úgynevezett szótári alakjukban állnak a szócikk élén. Toldalékos alak csak abban az esetben címszó, ha a szó csupán valamely raggal vagy jellel ellátott alakjában él a szaknyelvben, és ha belőle az alapszó nem vonható el természetes módon. Címszóként általában önálló - egyszerű vagy összetett - szavak szerepelnek, de szószerkezetek is előfordulnak a címszavak között. Az igék kijelentő mód jelen idő egyes szám 3. személyű alakban, a névszók az egyes számú, toldalék nélküli alakjukban állnak címszóként a szócikkek élén. A szótár helyesírása az érvényes akadémiai helyesírási szabályzatot követi. A címszó után ~ (tilde) arra utal, hogy a szó írásmódja és a kiejtése megegyezik, ha ettől eltér, akkor dőlt betűvel szedve a címszó után található. Idegen írásmódú szavakban a magyar hangértéknek megfelelő betű, betűcsoport vagy szórész kiejtését jelölöm. A hangok időtartambeli ingadozását csak akkor jelölöm, ha valamely hang időtartama eltér az íráskép szerintitől. Sorrendben ezután a szófaji megjelölés következik a szócikk bevezető részében. A szófaj megállapítása a címszó megértését és helyes értelmezését is segíti.

A szócikk értelmező része

A szócikk bevezető része után az értelmező rész következik (folytatólagosan, megszakítás, bekezdés nélkül). Ebben kapnak helyet az értelmezett szójelentések, az egy-egy jelentésbeli használatra vonatkozó megjegyzések, valamint a jelentést szemléltető példamondatok. Az értelmezések java része úgynevezett kifejtő értelmezés. Ez összefoglalja a jelentés legfőbb meghatározó jegyeit, mindazt, amiben összegeződik a szójelentés magva. Az önálló jelentéseket arab szám különíti el. A szójelentéseket és a szóhasználatot a szótár olykor dőlt betűvel szedett példa-mondatokkal is segíti. A szótár azokat a jelentéseket szemléltei, amelyekben az értelmezés könnyebb megértését segítheti, vagy a szó sajátos hangulatára, használatára utal.