CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
1. A megszólítás fogalmának értelmezése
2. A megszólítások vizsgálatának módszerei és eredményei
2.1. Megszólításkutatás a nemzetközi nyelvtudományban
2.2. Megszólításkutatás a magyar nyelvtudományban
3. A kutatás céljai, feladatai és módszerei
3.1. A megszólítások vizsgálatában elvégzendő feladatok, célkitűzések
3.2. A kutatás módszerei, az adatgyűjtés lehetőségei
4. A megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek típusai és lehetséges
funkciói
4.1. A közlés címzettjére utaló elemek típusai
4.1.1. A kötött megszólítások grammatikai sajátosságai
4.1.2. A szabad megszólítások grammatikai és szemantikai sajátosságai
4.2. A közlés címzettjére utaló elemek funkciói
5. A megszólítás változatai a közvetlen kommunikáció színterein
5.1. Megszólítások a családban
5.1.1. A szülők megszólítása
5.1.2. A gyermekek megszólítása
5.1.3. A nagyszülők és dédszülők megszólítása
5.1.4. Az unokák megszólítása
5.1.5. A testvérek megszólítása
5.1.6. A nagynénik, nagybácsik és a keresztszülők megszólítása
5.1.7. A testvérek gyermekeinek és a keresztgyermekek megszólítása
5.1.8. Az unokatestvérek megszólítása
5.1.9. A házastárs megszólítása
5.1.10. A házastárs szüleinek megszólítása
5.1.11. A gyermekek házastársának megszólítása
5.1.12. A házastárs testvéreinek és a testvérek házastársának megszólítása
5.1.13. A távolabbi rokonok megszólítása
5.1.14. A megszólítások szokásrendje a családban
5.2. Megszólítások nevelés és oktatás színterein
5.2.1. Az óvodapedagógus megszólítása
5.2.2. A gyermekek megszólítása az óvodában
5.2.3. A tanárok megszólítása az általános és a középiskolában
5.2.4. A diákok megszólítása az általános és a középiskolában
5.2.5. A pedagógusok és szülők érintkezésének megszólításai
5.2.6. A tanárok megszólítása a felsőoktatásban
5.2.7. A hallgatók megszólítása a felsőoktatásban
5.3. A baráti, bizalmas viszonylatok megszólításai
5.4. Megszólítások a munkahelyeken
5.5. Megszólítások a közvetlen lakókörnyezetben
5.6. Az utca: ismeretlenek megszólítása
5.7. Megszólítások a szolgáltatások színterein
5.8. A hivatalos viszonylatok és a nyilvános kommunikáció megszólításai
6. A megszólítás változatai a közvetett kommunikációban
6.1. A megszólítások szerepe a levelezésben
6.1.1. A magánlevelek megszólításai
6.1.2. A hivatalos levelek, értesítések megszólításai
6.2. A közlemények, reklámok megszólításai
7. A megszólítás változatai a kommunikáció átmeneti típusaiban
7.1. Megszólítások a televíziózás és rádiózás közléshelyzeteiben
7.1.1. A közönséghez forduló kommunikáció megszólításai
7.1.2. A közönség előtti kommunikáció megszólításai
7.2. Megszólítások az internet közléshelyzeteiben
7.2.1. Az elektronikus levelezés megszólításai
7.2.2. A nyilvános levelezőcsatornák, fórumok megszólításai
7.2.3. A honlapok megszólítási változatai
8. A közlés címzettjére utaló elemek kombinációi mint elkülönülő kapcsolattartási
csatornák
8.1. A tegező formák változatai és funkciói
8.2. A nemtegező formák változatai és funkciói
8.2.1. A magázás funkciói és megítélése
8.2.2. Az önözés funkciói és megítélése
8.2.3. A tetszikelés funkciói és megítélése
9. A mai magyar megszólítási rendszer
9.1. A mai magyar megszólítási rendszer főbb jellegzetességei, a jelenleg zajló
változások
9.2. A megszólítások használatának szabályszerűségei
10. A megszólításkutatás eredményeinek felhasználási lehetőségei
11. Összegzés
Irodalom
Mellékletek
Előszó
A mai magyar megszólítási rendszer empirikus vizsgálatával a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének doktori ösztöndíjasaként, a magyar szociolingvisztikai alprogram keretében kezdtem el foglalkozni. A megszólítási változatok jellegzetességeinek és változásainak feltérképezése azért tűnt igen lényeges kutatási feladatnak, mert hiányoztak ezen a területen a társadalmunk átalakulásának legújabb fejleményeivel számot vető, módszertani következetességet érvényesítő, a teljes magyar beszélőközösséget vizsgáló és a lehetséges társadalmi kapcsolattípusok sokaságát figyelembe vevő vizsgálatok.
Doktori disszertációm célja ezért megszólítási rendszerünk főbb sajátosságainak és jelenleg zajló változásainak feltárása lett. A megszólítások kérdéskörét dolgozatom alapvetően a szociolingvisztika elméleti keretein belül közelíti meg, feltételezve azt, hogy a megszólítási módok változatai mögött a társadalom sokrétűségével összefüggő, rendszert alkotó szabályok állnak. A kutatás megalapozásaként részletesen feldolgoztam a megszólítások vizsgálatának nemzetközi és hazai eredményeit is.
A beszédpartnerre utaló elemek változatainak vizsgálata során azok a megszólítási formák kaptak kitüntetett szerepet, amelyek strukturálják a megszólítási rendszert, vagyis elsősorban a tegezés és nemtegezés változatai mint a személyhasználatban kötött formák, a névmási megszólítások, illetve az ezekhez gyakran tipikusan kapcsolódó nominális elemek.
A beszédpartnerre való utalás módja a beszélgetőtársak társadalmi paraméterein kívül függ a kommunikációs helyzettől, a nyelvi érintkezés módjától, szóbeli vagy írásos jellegétől is. A vizsgálat során ezért megkülönböztettem az élőszóbeli, vagyis közvetlen kommunikációt, az írásos, vagyis közvetett kommunikációt, illetve a kommunikáció kevert formáit.
Munkám során arra törekedtem tehát, hogy empirikus felmérések eredményeire építve rajzoljak érvényes képet a társadalmilag tipizálható viszonylatokhoz, szituációkhoz rendelhető különböző megszólítási lehetőségekről.
A kutatás eredményeit bemutató, ennek a kötetnek is alapját képező, A megszólítások és a beszédpartnerre utaló elemek változatai a mai magyar nyelvhasználatban című doktori disszertációm a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolája magyar nyelvészeti alprogramjának keretében készült.
A dolgozat készítése során nyújtott segítségéért köszönettel tartozom témavezetőmnek, Sebestyén Árpádnak; illetve disszertációm hivatalos bírálóinak, Nyirkos Istvánnak és Balázs Gézának, akik számos meglátásukkal, szakmai javaslatukkal járultak hozzá munkám végső formájának kialakításához.