Bevezetés - részlet

MÁRTON JÓZSEF (1771-1840) a késői felvilágosodás és a korai reformkor sokoldalú, érdekes egyénisége. A nyelvtudós szótár- és tankönyvírói munkássága hatalmas jelentőségű (szótárai 13 kiadást értek meg, magyar nyelvtanát 1810-től 1840-ig 10-szer adták ki); a századfordulón megjelent német-magyar, majd magyar-német szótáraival új korszak kezdődött a magyar szótárirodalomban (GÁLDI, Szótir. 144).

Szótárírói tevékenysége mellett számtalan fordítást és átdolgozást is készített, így fordított politikai jellegű írásokat (MIKÓ PÁLNÉ, Marseillaise és Gotterhalte. Találkozás Márton Józseffel. Bp., 1986. 164-181), megjelentetett két kiadványt jeles ünnepségek, illetve évfordulók alkalmából, mindkettőt németből fordította (MIKÓ, i. m. 181), és vállalkozott hasznos ismereteket közlő könyvek fordítására is (MIKÓ, i. m. 183). Ez utóbbi, gyakorlati ismereteket közlő könyvei közé tartozik egy kevésbé ismert, 12 kötetes munkája, amely Friedrich Justin Bertuch német szerző Bilderbuch für Kinder (Weimar, 1790-1830) című könyvének fordítása.

A 12 kötetes mű címe (Természethistóriai képeskönyv) a fordító MÁRTON JÓZSEF találékonyságát, játékosságát mutatja; nem az eredeti német munka címének (Bilderbuch für Kinder) szolgai tükörfordítása. A "Természethistóriai képeskönyv" cím hűen tükrözi a mű természettudományos anyagát, bár a képeskönyv összetétellel KAZINCZY FERENC nem értett egyet: 1806. február 23-án kelt Szentgyörgyi Józsefhez írt levelében így ír: "Hát Márton József Ur, a' Lexicographus, mit nem íra a' Bertuch képeskönyve magyar praefatiójának utolsó soraiban az új szók felől, a' krompélyt hozván nyavalyás elmésséggel elő! Ő belőle is Debreczen zengett, midőn azt írta. Igy jár az, a' ki elfoglalva lévén magától, az az a' praejudicium receptae hypotheseos és infallibilitatis által, finnyáskodik az új Irókat olvasni, 's előre nem halad az időszakkal. Ha Virág Benedekkel, Kis Jánossal etc. ismeretes volt volna, nem lőtt volna bakot, mingyárt a' könyv titulusán, ezt Képes-könyv így írván: Képeskönyv, 's megtanúlta volna, hogy a' forradás csak a' nominativusban eshetik meg: borkő, húsvét, Úrfi etc. Egyéberánt fordítása excellens Bertuchban" (Kazinczy Ferencz összes művei. Harmadik osztály. Levelezés. IV. kötet. Bp., 1893. 61).

A 12 kötetes mű kötetenként félszáz színes táblával jelent meg. A mű nehéz feladat elé állította fordítóját, hiszen benne számos trópusi élőlény, emlősállatok, madarak, férgek, bogarak, halak, valamint "Meleg tartománybéli" növények (F. J. Bertuch, Természethistóriai képeskönyv az ifjúság hasznára és gyönyörködtetésére; ford. MÁRTON JÓZSEF. Bécs, 1805-1810. [A továbbiakban: Term.hist.] Növ. VI, 1: 45) szerepeltek. MÁRTON JÓZSEF fordítói munkásságában nemcsak új és találó terminológiai és nómenklatúrai elnevezésekkel találkozunk, hanem e sorozatban kapnak helyet először magyar nyelven képekkel illusztrált tudósítások az őslénytan akkori eredményeiről, valamint itt jelennek meg kiváló minőségű mikroszkópi ábrázolások és leírások is.