Tartalom

Előszó

Az inetimologikus magánhangzók kérdésköre

1. Bevezetés
1.1. A feldolgozás módszeréről
1.2. A téma kiválasztásának indoklása
1.3. Az inetimologikus magánhangzók kutatásának előzményeiről
1.4. A huszadik századi magyar kutatásokról
1.5. A rokon nyelvek inetimologikus magánhangzóiról

2. A hangsúlyos helyzetben előforduló inetimologikus magánhangzók: az előtéthangok
2.2. A magas (palatális) magánhangzók mint előtéthangok
2.3. Az abszolút szóeleji helyzetben levő szervetlen magánhangzók keletkezésének okairól

3. A hangsúlyos helyzetben előforduló inetimologikus magánhangzók: a bontóhangok
3.1. A mély magánhangzók mint bontóhangok
3.2. Az elöl képzett magánhangzók mint bontóhangok
3.3. A hangsúlyos helyzetben előforduló bontóhangok keletkezéséről.
3.4. A bontóhangok keletkezésének koráról.
3.5. A hangsúlyos szótagbeli bontóhangok keletkezésének története
3.6. A szláv trüt, tlüt, trút, tlút-típusú torlódások feloldása
3.7. A látszólag hangátvetéssel történő feloldás
3.8. A b + mássalhangzó kezdetű szavakról
3.9. A népetimológia szerepe

4. A hangsúlytalan szóbelseji helyzetben előforduló inetimologikus magánhangzók
4.1. A mély magánhangzók
4.2. Elöl képzett magánhangzók szóbelseji bontóhangként
4.3. A szóbelseji inetimologikus magánhangzók keletkezéséről
4.4. Összefoglalás

5. A szóvégi mássalhangzó-torlódás inetimologikus magánhangzóval történő feloldása
5.1. A mély magánhangzók
5.2. A palatális magánhangzók
5.3. A szóvégi mássalhangzó-torlódásokat feloldó inetimologikus magánhangzók keletkezéséről
5.4. Összefoglalás

6. Az inetimologikus végmagánhangzók
6.1. A mély magánhangzók
6.2. Az elöl képzett inetimologikus végmagánhangzók
6.3. Az abszolút szóvégi helyzetben levő inetimologikus végmagánhangzók keletkezéséről

7. Befejezés
Bibliográfia
Rövidítések