Utószó

Ez a munka, amely a pécsi alkalmazott nyelvészet doktori program hallgatóinak írásait tartalmazza, a maga nemében új kezdeményezés. Új, mert nem csak a fiatal nyelvészek kutatásaiba enged bepillantást, de a Szépe György professzor vezetésével működő "pécsi műhelyt" is bemutatja. A közölt tanulmányok legtöbbje a tanulásban és a kutatásban való felkészültségi fok felmérésére készített, szabadon választott témájú dolgozatnak készült. Az összegyűlt anyag értékelése során vetődött fel a külön kötetben való megjelentetés gondolata. Az egyes cikkek tehát a hallgató-szerzők egy-egy munkafázisából készített beszámolók, e kötet együttes anyaga pedig a műhely egyik ágának (olasz alkalmazott nyelvészet) az értékmérő ismertetője lehet. Új, mert azzal, hogy magyarul jelenik meg, azok számára is hozzáférhetővé teszi az olasz alkalmazott nyelvészet legfrissebb eredményeit, akik nem tudnak olaszul, és többet szeretnének megtudni erről a gyönyörű nyelvről. Ezenkívül az általános érdeklődésre számot tartó fejtegetéseinket a hazai nyelvtanárok, nyelvet tanítók széles köre olvashatja szakjától, nyelvismeretétől függetlenül. Hiánypótlónak is szánjuk ezt a terjedelme miatt is szerény kötetet, és azt reméljük, elindítja hasonló kiadványok sorát, és az alkalmazott nyelvészeti kutatások eredményei napjaink tudományos fejlődési ütemének megfelelően válnak ismertté. Magyarországon az olasz nyelv nagyon kedvelt, sokan tanulják, mégis, igen kevés olyan kiadvány látott napvilágot, amelyből többet megtudhatnánk magáról a nyelvről. Herczeg Gyula 'Az olasz nyelvről' című műve [Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 1992] az utolsó ilyen jellegű kiadvány a magyar könyvpiacon.

Nem törekedtünk az olasz alkalmazott nyelvészet minden területének a bemutatására, hiszen az olyannyira széles és szerteágazó, hogy szinte lehetetlen volna mindent egy kötetbe besűríteni. Az alkalmazott nyelvészet igen szerteágazó tudományág. Más tudományterületekkel közös határterületeken születik a legtöbb új eredménye. A fejlett technológiák, a kommunikációs folyamatok átalakulása messze mutatnak a nyelvoktatás, a nyelvhasználat és kutatás minden területén. Az alkalmazott nyelvészetnek nagyon sok felvetődő problémára kell megadnia az elméleti és gyakorlati választ. A nyelvészeti analízis és a didaktikai módszerek fejlődése, a kulturális környezet megváltozása, a ki- és bevándorlók ideiglenesen vagy véglegesen hazát cserélő óriási tömegei, a kisebbségek problémái, mind az alkalmazott nyelvészek feladatait növelik a mai globalizálódó világban.

A pécsi doktori program azon kevés nyelvészeti Ph.D. programok egyike, amely lehetővé teszi az új utak keresését a fiatalok számára, annak nehézségeivel együtt. A pécsi program specializációs lehetőségei: szociolingvisztika, idegennyelv-oktatás, hungarológia, anyanyelvi nevelés - igen széles terű, de mégis összekapcsolódó kutatási területeket fednek le. Természetes, hogy közleményeink témája ezekre a területekre, ezen belül is az első kettőre esik, a kötetben szereplő írásokat is e két területre osztottuk fel. A társadalmi átalakulások, a folyamatosan gyorsuló műszaki fejlődés, a pszichológia gyors fejlődése éppen a szociolingvisztika, az idegennyelv-oktatás és az anyanyelvi nevelés területén mutatnak új utakat. A jövő társadalma többnyelvű és multikulturális. A nyelvi kommunikáció, az idegen kultúrák mélyebb megismerése nemcsak tudásunkat növeli, de előítéleteinket is csökkenti.

A munka során részben mint a szerzők egyike, részben mint a szerkesztési munkálatok résztvevője, kételyekkel és reményekkel vártam, hogy e kötet be tudja-e tölteni a neki szánt szerepet. Most, újra végigolvasva a kötetben szereplő írásokat, azt gondolom, hogy innovatív volta mellett alkalmas a népszerűsítő szerep betöltésére is.

Reméljük, hogy mind a nyelvészeknek, mind az érdeklődőknek hasznos és érdekes olvasmányt jelentenek majd ezek az írások, és más tudományterületek fiatal kutatói között is akadnak követőink.

Fóris Ágota