Magyar Elektronikus Könyvtár

Tétel adatlapja
CÍMLAP
Gereben Ferenc
Könyv, könyvtár, közönség

TARTALOM, FÜLSZÖVEG, BEVEZETŐ


Tartalom

I. Bevezető

  1. A kutatás tárgya: az olvasás
  2. A kutatásról
  3. A felmérések mintáinak összetétele

II. Olvasók és nem olvasók

  1. Az írásbeliség hétköznapi formái
  2. Az olvasás helye a szabadidős tevékenységek sorában
  3. Az olvasás társadalmi peremvidékétől az olvasói elitig
  4. A sajtó- és könyvolvasás időbeli alakulása
  5. Az olvasást befolyásoló társadalmi (demográfiai, szociális és kulturális) tényezők
    1. Olvasás és társadalmi rétegződés
    2. A területi és szociális tagozódás hatása az olvasásra
    3. Néhány kulturális jelenség kapcsolata az olvasással
    4. Televíziózás és olvasás
  6. Olvasás a családban
    1. Családi állapot és olvasás
    2. Családtípusok és az olvasás
    3. A családstruktúra hatása a család olvasási arculatára
  7. Az olvasás értékkörnyezete
    1. Értékelvek népszerűségének változása térben és időben
    2. Olvasók és nem olvasók értékvilága
    3. A vallásosság mint speciális értékrend kapcsolata az olvasás-kultúrával

III. Olvasói érdeklődés, ízlés

  1. Mit olvasnak?
    1. A legolvasottabb szerzők és művek
    2. Olvasmányszerkezet
    3. Az egyes olvasmányfajták népszerűsége
  2. Kedvenc írók, kedvenc könyvek
  3. Olvasói ízléstípusok
  4. "...Akinek szép a lelkében az ének..."

IV. Az olvasmányok beszerzési forrásai

  1. Olvasmánybeszerzés általában
  2. A (legutóbbi) olvasmányok beszerzési forrásai
  3. Könyvvásárlás, házikönyvtár
  4. Könyvgyűjtés a családban

V. Könyvtárhasználat

  1. A könyvtári tagság és az azt befolyásoló társadalmi tényezők
  2. A könyvtártagok és a "könyvtárkerülők" szociológiai természetrajza
  3. Mióta könyvtári tag?
  4. Család és könyvtártagság
  5. A könyvtárlátogatás gyakorisága
  6. Milyen könyvtáraknak tagja?
  7. Elégedettség és kritika, a könyvtári lemorzsolódás okai
  8. A könyvtári szolgáltatások igénybevétele
  9. A könyvtárhasználat "külső körei"

VI. Könyvtár- és könyvtároskép

  1. A magyar társadalom könyvtárképének változásai
    1. "A könyvtár olyan hely, ahol..."
    2. Az össztársadalmi könyvtárkép főbb sajátosságai
  2. A magyar társadalom képe a könyvtárosokról

VII. Az olvasáskultúra regionális és felekezeti változatai

  1. Adalékok Kelet- és Nyugat-Magyarország regionális kultúrájához
    1. "Nyugati" és "keleti" olvasási szokások
    2. Regionális értékrend?
    3. Felekezeti hovatartozás
  2. A magyar olvasáskultúra határon túli régiói
    1. Értékszemlélet
    2. Miket olvasnak, kiket kedvelnek?
    3. Az olvasáskultúra és a nemzeti identitástudat kapcsolata

VIII. Összegzés

Irodalomjegyzék
Függelék


Fülszöveg

A könyv a magyarországi olvasáskultúra trendjeinek utóbbi fél évszázados alakulását vizsgálja. Ez az időszak bővelkedett nagy horderejű politikai és társadalmi átrendeződésekben, az értékszemlélet és az életforma drámai változásaiban.

A társadalmi megrázkódtatások az olvasáskultúra alakulásán is nyomot hagytak. A könyv a szabadidő felhasználásában, az olvasás mennyiségében, minőségében (az ízlésben), a könyvtárhasználati szokásokban végbement változásokat ismerteti. Különösen - jobbára a szerző saját felmérési adatai által illusztrálva - a hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek tendenciáiról kapunk részletes képet.

A dolgozat arra törekszik, hogy ne belterjesen foglalkozzék az olvasás ügyeivel, ezért behatóan vizsgálja az olvasás és az értékrend, az olvasás és a vallásosság, valamint - a határon túli magyarságra kitekintve - az olvasás és az identitástudat kapcsolatát.


Bevezető (részlet)

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központja olvasás-kutatási műhelyének munkatársaként - 1985/86 telén - lehetőséget kaptam egy felnőtt népesség körében végzett országos reprezentatív felmérés realizálására. Elsődleges célom az volt, hogy az 1978-as, szintén általam vezetett országos vizsgálat 2 legfőbb kérdésfeltevéseit megismételve képet adjak arról, hogy milyen változások zajlottak le a társadalom értékrendjében, olvasási szokásaiban, könyvtárhoz való viszonyában. Ahol lehetett, adataimat Mándi Péter 1964-es (15 éven felüli népességre vonatkozó) vizsgálati eredményeivel, sőt egyes esetekben a negyvenes évek második feléből származó közvéleménykutatási adatokkal (és még más felmérések tapasztalataival) is összevetettük. Így a magyar olvasáskultúra főbb jelenségeinek változási tendenciáit (ha nagy hézagokkal is) a "létező szocializmus" magyarországi történetének lényegében teljes korszakát felölelve nyomon tudjuk követni.

Az 1985/86-os országos reprezentatív olvasás-vizsgálat közvetlenül a rendszerváltozás előtti helyzetet tükrözi, mondhatni, a magyarországi szocializmus "utolsó békeévében" készült. A kép, amelyet átnyújtunk az olvasónak, egyrészt tehát a közelmúlt történeti érvényű adatait tartalmazza, másrészt viszont - a kilencvenes évek felmérései, illetve statisztikai adatok segítségével - olvasáskultúránk mába érő tendenciáit is szemléltetni kívánja. Ezáltal áttekintésünk több témakörben (elsősorban az olvasói érdeklődés időben módosuló irányultságainak bemutatása során) az utóbbi fél évszázad változásairól ad számot, beleértve a rendszerváltozás utáni évek tendenciáit is.

A kilencvenes évek említett felmérései során 1991-ben és 1993-ban (az utóbbi esetben immár a Teleki László Alapítvány Közép-Európa Intézetének munkatársaként) az 1985/86-os reprezentatív vizsgálat rövidített (s némileg módosított) kérdőívét használtam: mindkét esetben vidéki városok és falvak felnőtt lakosait kerestük fel ugyanazzal a módszerrel és ugyanazon kérdőívvel, így adataikat többnyire - a megbízhatóság növelése céljából - összevontan közöljük. Valamennyi felmérés (a korábban említetteket is beleértve) a személyes kérdezés módszerével élt, kérdezőbiztosaink a kérdezetteket lakásukon keresték fel. Végül több esetben hivatkozási lehetőséget jelent az MTA Szociológiai Intézete által 1996-ban végzett nagyszabású reprezentatív művelődésszociológiai felmérés is, amely ugyancsak tett fel olvasásra vonatkozó kérdéseket. (Bár sajnos, általában a mi kérdéseinktől eltérő módon.)

Jelen munka az extenzív jellegű kérdőíves olvasásszociológiai vizsgálatok standard témakörein (ki, mennyit, mit, milyen társadalmi motivációból, milyen ízléssel olvas, milyen forrásokból szerzi be olvasmányait stb.) kívül az olvasás és az értékválasztás tendenciaszerű kapcsolataira, a kultúra regionális változatainak és az identitástudattal való kapcsolatának kérdésére, és a társadalom tudatában élő könyvtár- és könyvtáros-kép milyenségére is kitér. Nem foglalkozik viszont az olvasmányok befogadásának témájával, mivel ennek elméleti és empirikus aspektusaival - Józsa Péter és Jacques Leenhardt; Kamarás István; Lőrincz Judit és szerzőtársa: Leena Kirstinä (munkáikat ld. hátul az irodalomjegyzékben), valamint a mások tollából - több kiváló mű is foglalkozik. Nem foglalkozunk továbbá behatóbban a gyerekek és a tizenévesek olvasáskultúrájával, mert ezt - e korosztályra specializált vizsgálataival - megtette Nagy Attila.

×