CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
I. A gyűjteményszervezés helye a könyvtár rendszerében
II. Állományalakítás
1.1. Állományelemzés
1.1.1. Mennyiségi (kvantitatív) elemzés
1.1.2. Minőségi (kvalitatív) elemzés
1.2. Felhasználói igényelemzés
1.3. Az együttműködési rendszerekben való részvétel meghatározó szerepe
1.3.1. A tárolókönyvtár szerepe a gyűjtőköri megosztásban
2. Gyűjtőkör
2.1. Gyűjtőköri Szabályzat
2.2. Egyes könyvtártípusok állományalakítási sajátosságai
2.2.1. A nemzeti könyvtár gyűjtőköre
2.2.1.1. A patriotikum fogalma és gyűjtése
3. Az állománygyarapítás módjai
3.1. Vétel
3.1.1. Egyes dokumentum- és kiadványtípusok kurrens vétele
3.1.2. Antikvár vétel
3.1.3. Vétel magán (természetes) személytől
3.1.3.1. Értékbecslés
3.2. Csere
3.2.1. Fölös példányok újraelosztása
3.3. Ajándék
3.4. Köteles példány
3.5. Saját előállítás
4. A gyarapítás munkafolyamatai
4.1. Kiválasztás
4.1.1. A muzeális érték (kulturális örökség javai) fogalma, főbb kategóriái
4.1.2. A kiválasztás forrásai
4.2. Előszerzeményezés
4.3. Rendelés
4.4. Érkeztetés
4.5. Nyilvántartásba vétel
5. Állományapasztás
III. A gyűjtemény rendezése
2. Raktári rendszerek
2.1. Rendszerező raktári rend
2.2. Mechanikus raktári rendszerek
3. Raktári nyilvántartás
4. Állományellenőrzés
IV. A gyűjtemény feltárása
1.1. A hagyományos katalógusrendszer és az OPAC
1.2. Retrospektív katalóguskonverzió
2. Feltárási szintek
3. A feltárás részfolyamatai
3.1. A feltárás szervezési megoldásai
4. Központi lelőhely-nyilvántartások
V. Szervezet, irányítás, gazdálkodás
2. A gyűjteményszervezés tervezése és ellenőrzése
3. Gazdasági kérdések
3.1. Költségráfordítási elemzések
3.2. Az állománygyarapítási keret
Válogatott irodalomjegyzék
Fülszöveg
A könyv a gyűjteményszervezés kérdéskörét komplex megközelítésben tekinti át. Egyrészt az állományalakítás módszereit, forrásait a rendezés és feltárás munkafolyamatával összefüggésben vizsgálja, másrészt az egyes könyvtárak tevékenységét nem elszigetelten, hanem a hazai és nemzetközi együttműködési rendszerek, megosztott szolgáltatások összetevőjeként értelmezi. Szemléletében azt kívánja tükrözni, hogy az információs társadalom új követelményei, elektronikai adottságai, a korszerű munkamódszerek és menedzsmenttechnikák alkalmazása hogyan integrálhatók a gyűjteményszervezés hagyományos és továbbélő tartalmi és könyvészeti értékrendjével.
Bevezetés (részlet)
A könyv a gyűjteményszervezés fogalmát , az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket több szempontból is összetett megközelítésben tárgyalja:
- az egyes intézmények ez irányú tevékenységét a hazai és nemzetközi könyvtári-információs rendszerek részének tekinti. Így nem pusztán egyetlen könyvtár belső tevékenységével elszigetelten foglalkozik, hanem megkísérli azt az együttműködési formák, a megosztott szolgáltatások összetevőjeként értelmezni;
- a "gyűjteményszervezés" kifejezést nem korlátozza az állományalakítás - gyarapítás és apasztás - kérdéskörére, hanem a szolgáltatás bázisát jelentő belső könyvtári munkafolyamatok összességének tekinti. A hagyományosan definiált tevékenységi körök: az állományalakítás, rendezés és feltárás, valamint a szolgáltatás egymást követő fázisaiból az első kettőt (alakítás+rendezés, feltárás) egységében, a gyűjtemény szolgáltatásra alkalmas megszervezéseként értelmezi, ezt mintegy a dokumentum- és információszolgáltató rendszerek inputjaként jelenítve meg. Ezt a komplex szemléletet indokolja és teszi szükségessé az integrált könyvtári munkamenet egymásra épülő alrendszereinek összefüggése is. Természetesen a formai és tartalmi feltárás részletei (bibliográfiai leírás, osztályozási rendszerek) önálló diszciplínaként nem épülnek be. De ezeknek a résztevékenységeknek a (hagyományos és integrált) munkamenet struktúrájában elfoglalt helyük, valamint (ugyancsak hagyományos és nem hagyományos) produktumaik az állomány alakításával együtt vizsgálva jelentik a szolgáltatásra alkalmas gyűjtemény megszervezésének teljes kérdéskörét. Nem szerepelnek ellenben az állományvédelem kérdései, melyek, bár szervesen hozzátartoznak a gyűjteményszervezés követelményeihez, de sajátos szakismereteket (kémiai stb.) igényelnek;
- a könyvtári menedzsment egyes elemeit, módszereit a gyűjteményszervezés részkérdései mellé rendeli. Ez azt kívánja jelezni, hogy a szervezési, tervezési és irányítási feladatok nem elkülönítetten, önálló elméletként jelennek meg, hanem a könyvtári, szakmai munka összefüggéseiben, azokra alkalmazva érvényesülnek. Éppen ezért viszont nem tér ki a különböző menedzsment irányzatok és módszerek általános ismertetésére, ezek csupán utalásszerűen, válogatva és kizárólag a gyűjteményszervezésben alkalmazható példákkal illusztrálva (és a részletes kifejtést tartalmazó irodalomra hivatkozva) jelennek meg.
Általában nem szerepelnek a könyvtártani alapfogalmak magyarázatai (feltételezve a könyvtáros asszisztens képzettség ismeretanyagát), csak akkor és olyan mértékben, amennyiben azokkal kapcsolatban új környezeti követelmények és/vagy korszerűbb technológiák az érthetőség érdekében szükségessé teszik. Ugyanígy, csak kivételes esetekben található utalás a jelenlegi hazai, könyvtári jogszabályok előírásaira, azok részletezése nélkül, mivel az átalakulóban lévő jogszabályok részletező ismertetése időponthoz kötötté, majd elavulttá válna. Ezért inkább az egyes kérdések általános, elméleti megközelítése kapott hangsúlyt. Mindez szemléletében azt kívánja tükrözni, hogy az információs társadalom új követelményeinek szem előtt tartása, a korszerű munkamódszerek és szervezési megoldások alkalmazása hogyan integrálható a gyűjteményszervezés hagyományos, tartalmi és könyvészeti értékrendjének szempontjaival.
A gyűjteményszervezési adottságok és lehetőségek ismertetései elsődlegesen a magyarországi viszonyokra épülnek. De, összehasonlításként és az esetleges adaptáció mérlegeléséhez, erős válogatással bár, de a külföldi gyakorlat példái és az egyes témák szakirodalmának nemzetközi irányzatai is helyet kapnak.
A könyv nem egyetlen könyvtártípus gyűjteményszervezési tevékenységével foglalkozik (sem nagyságrendi, sem funkcionális felosztásban), inkább általánosítható, vagy értelmezve alkalmazható megoldási variánsok felvázolására törekszik. Ezen belül azonban, mégis elsősorban az ún. nagykönyvtárak munkájára helyezi hangsúlyát, mivel ez teszi lehetővé a témák részletesebb kibontását, amelyből az egyszerűsített változatok is levezethetők.
A szövegben hivatkozott idézetek részletezőbb kifejtése a lábjegyzetekként közölt forrásokban található. A tematikusan, azon belül a megjelenés időrendjében csoportosított irodalomjegyzék erősen válogatott, csupán kiindulási alapot kíván nyújtani az egyes, tárgyalt kérdések további tanulmányozásához. Az irodalomjegyzékben a hivatkozott források egy része ismételten szerepel, amennyiben azok az idézett részen túlmenően, a téma egészével foglalkoznak.