Bevezetés

A korszerű gazdasági növekedési modellekben a munka, a tárgy és fizikai tőke mellett az emberi tényező növekvően fontos szerepet tölt be. Az emberi erőforrás egy kapacitás, amellyel az ember az életmódjához rendelhető természeti eredetű anyagi javakat elsajátítja, és olyan környezetet hoz létre, amelyben életmódja kiteljesül. Az erőforrás nagy része tőkeként halmozódik fel. Az utóbbi években az intellektuális tőke használati értéke felértékelődött. A korszerű gazdaság az ember és az őt körülvevő természet fenntartását, fejlődését és kiteljesedését szolgálja, az emberi erőforrás-befektetés a gazdaság növekedésén keresztül válik a társadalmi fejlődés eszközévé.

Jelen egyetemi jegyzet és egyben tankönyv az agrárközgazdaság, könyvelés és gazdasági informatika, valamint a vidékfejlesztés szakok hallgatói számára készült. Tárgyunk címe gazdasági földrajz. Bevezető és alapozó jellegű tantárgy a világ és Európa gazdaságáról. Tulajdonképpen azt vizsgáljuk, hogyan él az ember a világban, Európában és a szűkebb értelemben vett tájban, a nagyobb régiókban. Mindezeken túlmenően áttekintjük az emberlakta Föld legfontosabb (globális) kérdéscsoportjait. Az ember mint bio-szocio-kulturális lény tudatosan cselekszik, alkot - ezért viseli a homo sapiens nevet. Élete mégsem könnyű, mert sokan sokfélét akarunk, és nem egyforma felelősségtudattal közelítünk a nagyon is sebezhető bolygónk problémáihoz.

A gazdasági földrajz egyetemi tantárgy általános célkitűzéseit az egyetemi oktatásfejlesztési stratégia három pillérére építjük: először a gazdaságföldrajzi, tértudományi (regionális tudományi) ismeretek célorientált szintézisét vázoljuk fel. Másodszor az interdiszciplináris alapokat próbáljuk megvilágítani a világgazdaság naprakész példáival, harmadszor pedig a széles értelemben vett földrajztudomány szerepét próbáljuk ismertetni a segéd- és rokontudományok tényeinek folyamatos beépítésével.

Ez egyetemi jegyzet további célja, hogy a hallgatók a világgazdaság, az Európai Unió gazdaságföldrajza témakörökből, földrajzi stúdiumokból társadalom- és gazdaságföldrajzi ismereteket szerezzenek, olyanokat, amelyek szorosan kapcsolódnak az európai és a világgazdaság nagy csomópontjaihoz, fejlődési vonalaihoz, trendjeihez. Az egyes fejezetekben tömörségre törekedtünk, célunk inkább folyamatláttatás, a társadalmi termelés és elosztás földrajzi-regionális vetületeinek érzékeltetése, a fejlődési és integrációs irányok bemutatása. E jegyzet földrajzi tényanyaga ilyen értelemben tekintettel van a gazdasági szerkezetváltás és a privatizáció kulcskérdéseire, az integrációs feladatokra, a belső gazdaságitársadalmi átalakulásokra és a térszerkezetre. Az agrárgazdasági térfolyamatok megértéséhez feltétlenül szükség van a társadalomföldrajzi ismeretekre és az értő térképolvasásra.

Jelen egyetemi jegyzet logikai sorrendje: világgazdasági és általános gazdaságföldrajzi ismereteken és rövid szakföldrajzi áttekintésen túlmenően részletesebben foglalkozunk az Európai Unióval és az Uniót alkotó Tizenötök országaival, majd a csatlakozásra váró országok, köztük Románia társadalom- és gazdaságföldrajzával. Tisztázzuk az új kulcsfogalmakat, mint például globalizáció, európai integráció, piacgazdaság, a termelés földrajzi eloszlása, amelyek éppen a világ sokrétű gondjainak megértésében segítenek. Feltárul a Kelet-Nyugat és az Észak-Dél ellentét, beszélünk a hidegháborús korszak, a katonai szembenállás, illetve a kétpólusú világrend végéről. Az EU tagországainak gazdaság- és társadalomföldrajzi szempontú bemutatása segíti a hallgatókat az európai folyamatok megértésében.

A válogatott irodalom a szakirodalmi tájékozódást, a könyv végi Társadalomföldrajzi, gazdaságföldrajzi és EU-integrációs fogalomtár pedig a mélyebb fogalmi megértést hivatott elősegíteni. A tananyaghoz csatolt elméleti modellek csupán segédeszközszerepet töltenek be. Az alaposabb tudásra vágyó egyetemi hallgatók a földrajzi atlaszok és az ajánlott szakirodalom áttekintésével, gyakori használatával az elmerülő tanulmányozás során újabb eszköz- és tartalomtudásra tehetnek szert.

Vofkori László
Székelyudvarhely, 2002. március 26.