CÍMLAP
|
TARTALOM, FÜLSZÖVEG |
Tartalom
Bevezetés
A helyi társadalom, oktatás, kultúra
A középiskolák szerepe és a városi elit Magyarországon
A tanítói pálya, mint mobilitási csatorna
Jászberény kulturális élete a rendszerváltozást követő években
Családkutatás, szociálpolitika, migráció
Tanyai családok
A vállalati szociálpolitika néhány kérdése
Család, foglalkozás, vallásosság egy jászsági községben
Jászberény város szociális térképe (részletek)
A migráció többoldalú megközelítésének néhány kérdése
Maradnak, elmennek vagy visszatérnek?
Rendszerváltozás, autonómia, önkormányzat
Hátulsó pár előre fuss!
A falusi politizálás gyökerei és mindennapjai
Orientációs pontok és érdekkifejeződés az önkormányzatok szövetségeiben
Falusi szervezetek és a helyi közvélemény
Magyarok is szavaztak rám
Vállalkozók, szövetkezők, privatizáció
Dancsa András míves mestersége
Vállalkozói útkeresés
Privatizáció, kisvállalkozások, utcakép
Nézőpontok - interjúk
A jászkunsági fejlődés csúcspontja: a redemptio - Kiss József
történész
Több falu jegyzője - Rusvay Lajos vasdiplomás közgazdász
Gyökerek, földkérdés, kereszténydemokrácia - Czettler Antal jogász-történész
Ha egy modern könyv megjelent, az feltétlenül megvolt a berényi könyvesboltban
- Holló János kémikus-akadémikus
Autonómia utórendiség, modernizáció - Márkus István szociográfus
Megfontoltan és nem érzelmi alapon dönteni - Zalai Ernő egyetemi tanár
Itt annyi akarás van és olyan kevés segítség érkezik - Szekeres Imre politikus
Bátorság és kényszer - Járvás István politikus
Kitekintés
A jóléti állam kisvárosa
Mindig kilencvenig számolnak
Aktívak vagy lusták?
Fülszöveg
A kötet szerzőjét közíróként, főiskolai tanárként és kutatóként egyaránt ismerik. A kezdetekben főleg szociográfiákat jelentetett meg, majd számos társadalompolitikai tanulmányt közölt szakmai és regionális folyóiratokban. Disszertációiban család- majd értelmiségszociológiai kérdésekkel foglalkozott, az utóbbi egy-másfél évtizedben viszont egy sajátos alföldi kistáj: a Jászság társadalma felé fordult figyelme. A kötet nemcsak lokális jelentőségű, hiszen számos nemzetközi tapasztalatot magában foglal. Azt példázza, hogy milyen sokrétűen értelmezhető a régió gyakorta emlegetett fogalma. A szerző tanulmányai, szociográfiái és publicisztikái a tradicionális és a modern sajátos ötvözetét adják. Az érdeklődő olvasó társadalomtörténeti kérdésekre ugyanúgy válaszokat találhat benne, mint közelmúltunk és napjaink legújabb jelenségeire.