CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
PETŐFI S. JÁNOS: Előszó
I.
1. KOCSÁNY PIROSKA: Téma, réma és szöveg: kérdések
II.
2. PELYVÁS PÉTER: Szórend, grammatikai funkciók és téma-réma szerkezet a kognitív
grammatikában (Kognitív alapú angol-magyar összevetés)
3. KISS SÁNDOR: Mondatrészek és téma-réma tagolás: két struktúra konfliktusa
a franciában
4. SKUTTA FRANCISKA: Téma-réma tagolás és szintaktikai műveletek a francia összetett
mondatban
5. CSŰRY ANDREA: Fókuszt tartalmazó magyar szövegmondatok megfeleltetése francia
fordításban: szintaktikai lehetőségek és tendenciák
6. CSŰRY ISTVÁN: A tematikus struktúra és a konnektorok szintaxisa a franciában
és a magyarban
7. BODA I. KÁROLY - PORKOLÁB JUDIT: Téma-réma kapcsolatok vizsgálata egy kiválasztott
versszövegben korreferenciaelemzés segítségével
III.
8. DOBI EDIT: A szövegmondatok adott és új információ szerinti tagolásának
elemzéséhez
9. SZABÓ ZOLTÁN: Linearitás és összehasonlító stilisztika
10. MURVAI OLGA: Téma-réma tagolás és a fordítás kérdése szövegtani nézőpontból
APPENDIX
BÁRSONY OLGA A this mint a katafora eszköze az angol nyelvben
Előszó
Ezzel a kötettel a Debreceni Egyetemen 2001. december 7-én a nyelvi tanszékek belső és külső munkatársainak részvételével megrendezett második OT-konferencián elhangzott előadások anyagát veszi kézbe az olvasó. (Az első OT-konferencia anyagát ennek a sorozatnak az ötödik köteteként publikáltuk.)
Amíg az első konferencia általános szövegnyelvészeti és szövegtani témákkal foglalkozott, a második konferencia témájául a linearizációt választottuk.
A kötet írásait három nagyobb tematikai egység keretében helyeztük el.
Az első tematikai egységbe Kocsány Piroska kötetet nyitó írását soroltuk, amely a szövegmondat-összetevők lineáris elrendezésének általános szövegtani kérdéseit tárgyalja.
A második tematikai egység írásai a lineáris elrendezés nyelvspecifikus aspektusait elemzik, részben egy-egy nyelven belül maradva, részben két nyelv összehasonlításának keretében. Pelyvás Péter a lineáris elrendezés kérdéseit az angol nyelvre vonatkoztatva vizsgálja. Kiss Sándor és Skutta Franciska írásai a francia nyelv által adott linearizálási lehetőségek sajátságaival foglalkoznak, míg Csűry Andrea és Csűry István francia-magyar összehasonlító elemzést végeznek. Ennek a tematikus egységnek az utolsó írásában Boda I. Károly és Porkoláb Judit egy magyar vers lineáris szerkezetének vizsgálatát végzik el.
Jóllehet valamennyi nyelvspecifikus és összehasonlító tanulmány érinti az elemzés alapjául szolgáló elmélet(ek) kérdéseit, a harmadik tematikai egység írásai elsősorban elméleti problémákat taglalnak: Dobi Edité a szövegmondat-elemzés szövegnyelvészeti megközelítésének, Szabó Zoltáné az összehasonlító stilisztikai elemzésnek, Murvai Olgáé a fordítás linearizálást érintő aspektusaival foglalkozik.
A kötetet Appendix zárja, amely Bársony Olgának az angol nyelv egy speciális szövegtani témáját tárgyaló írását tartalmazza.