Előszó

Pesty Frigyes történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az 1860-as évek elején elhatározta, hogy kísérletet tesz "a haza helyneveinek gyűjtésére és összeírására". A temesvári születésű tudós - aki polgári foglalkozását tekintve ekkor szülővárosa kereskedelmi és iparkamarájának titkára - felismerte, hogy a "topographiai megnevezések" sokféle tanulsággal szolgálnak egy-egy nép nyelvének, történetének alakulásáról, s úgy gondolta, hogy a helynevek összegyűjtése és magyarázata révén jelentősen hozzájárulhat a magyarság múltjának megismeréséhez.

Pesty az országos méretűre tervezett gyűjtés előkészítéséhez 1862-ben fogott hozzá. Elgondolását két nagy tekintélyű tudományos társaság, az Akadémia és az Erdélyi Múzeum-Egyesület is felkarolta. A nagyszabású munkához azonban meg kellett nyernie a hivatalos szervek, a Magyar Királyi Helytartótanács és az Erdélyi Főkormányszék támogatását is. E hivatalok - belátva a kezdeményezés fontosságát - vállalkoztak arra, hogy az ország közigazgatási apparátusának felhasználásával megszervezik a gyűjtést.

Pesty Frigyes a munkát segítő útmutatót és kérdőívet szerkesztett, amely a magyar mellett német, román és szlovák nyelven is elkészült (ennek magyar szövegét kiadványunk 5-7. lapjain közöljük). Az utasítást a helytartótanács és a főkormányszék minden településnek megküldte, és elrendelte, hogy a gyűjtést a helyi hatóságok végezzék el, és terjesszék fel az elkészült anyagot.

A gyűjtés 1864-ben indult meg. A munka menetét Pesty közelebbről követhette, hiszen éppen ebben az évben a Pesti Első Magyar Iparbank vezértitkáraként a fővárosba került. A munka a következőévben is folyt, mivel ahonnan kevés anyag érkezett vagy a felhívásra egyáltalán nem jött válasz, ott a hivatalos szervek újragyűjtést rendeltek el. Főleg a helybeli jegyzők, körjegyzők teljesítették a feladatot, de néhol tanítók, egyházi tisztségviselők is részt vettek a munkában. A felterjesztéseket általában a helyi önkormányzatok vezetői: bírók, esküdtek hitelesítették.

A munkát - mint bármely más hivatali teendőt is - egyesek nagyon lelkiismeretesen elvégezték, mások viszont nem tekintették igazán szívügyüknek. Az összegyűlt anyag színvonala ennek megfelelően nagyon egyenetlen lett, vannak közöttük nagyon jó gyűjtések, de akadnak teljesen használhatatlanok is. A munka eredményeként mindenesetre hatalmas anyag gyűlt össze: a teljes gyűjtést 68 vaskos kéziratos kötet tartalmazza, amelyek jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában találhatók (jelzete: Fol. Hung. 1114). A Bihar megye településeiről beküldött válaszokat is jellemzi az említett egyenetlenség, összességében azonban úgy tűnik, hogy a helyi szervek többsége derekas munkát végzett.

A Pesty Frigyes által elgondolt gyűjtés eredményeként a múlt századi tudományos kutatás értékes anyaghoz jutott. Történészek, nyelvészek, néprajzkutatók sűrűn merítettek munkájukhoz adalékokat ebből a fontos forrásból. A hatalmas gyűjtemény egészének feldolgozására azonban napjainkig sem futotta a magyar tudomány erejéből. A mai kutatások számára e névtár a korábbiaknál is fontosabbá vált. Leginkább azért, mert 1864 óta nem született egyetlen olyan mű sem, amely a történelmi Magyarország egész területéről egyetlen időmetszetből Pesty gyűjtését akár csak megközelítő bőséggel tett volna közzé helynévi adatokat. Emellett az azóta eltelt 130 év a múlt századi magyar történelemnek is fontos dokumentumává tette e munkát.

Pesty Frigyes helynévtárának közreadását nemcsak tudományos értéke indokolja, hanem az is, hogy a szülőföldjük múltja, története iránt érdeklődők is haszonnal és élvezettel forgathatják e mű lapjait.

A szöveg kiadásában az alábbiak szerint jártunk el:
Pesty helynévtárának X. és XI. kötete tartalmazza Bihar megye anyagát. Ennek megfelelően adjuk mi is közre a kézirat szövegét: e kötetben a betűrendben felvett települések gyűjtéseit A-tól K-ig közöljük. A második kötet a további települések mellett részletes tárgy- és névmutatót, valamint térképmellékletet tartalmaz.

Az eredeti kézirat lapszámozására a szöveg mellett, zárójelbe tett számmal utalunk. Ha a laphatár kiadványunkban sor belsejébe esik, | jellel utalunk rá. A hiányzó lapszámok a kötetben üres oldalak, illetőleg csupán Pesty kérdőívének nyomtatott szövegét tartalmazzák. Elhagytuk a felterjesztések borítóira írt, az ügyiratkezelés részleteire vonatkozó szövegrészeket is. Közöljük viszont Bihar megye 1552. évi dikális összeírásának a kötet elejére másolt szövegét, hiszen azt a felterjesztők a gyűjtéshez tartozónak ítélve iktatták be jelentésükbe.

A helynévanyagot a települések eredeti rendjének megfelelően adjuk közre. Ha egy helységből több válasz is érkezett, természetesen mindegyiket közöljük. A kötetben élőfej segíti a tájékozódást. Az ott szereplőnévforma mai helyesírással közli a múlt század közepén használt településnév-változatot. Ennek megállapításában felhasználtuk Fényes Elek "Magyarország geographiai szótára" (I-II. Pesten, 1851) c. munkáját. A településeknek a mai hivatalos nevük szerint történő visszakeresését a kötet végére iktatott mutató teszi lehetővé. Ahol az egyes helységek anyagának élén nem szerepel a település neve, szögletes zárójelben adjuk meg, a szövegből megállapítható formában.

A közzétételben lehetőség szerint igyekeztünk visszaadni a szövegek eredeti elrendezését, jellegét. Jelöltük az áthúzott, átírt szövegrészeket, s a ma már nem használt betűket, rövidítéseket stb. A nyilvánvaló hibákra viszont sehol sem hívtuk fel külön a figyelmet. Az olvashatatlan részekre, illetőleg bizonyos formai elemekre lábjegyzetekben utalunk. A nem egyértelműen olvasható részeket dőlt betűvel írtuk. A szövegben - legjobb igyekezetünk ellenére - ezek mellett is előfordulhatnak rosszul olvasott részletek.