CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
I. Előszó
II. Füst Milán műveiből
- Füst Milán: "Ha csontjaimat meg kelletik adni" (Arany) Versértelmezés
interaktív számítógépes program segítségével
- Füst Milán: A magyarokhoz c. versének értelmezése számítógépes konkordanciák
segítségével
- Milyen jellegű kérdő mondatokat találunk Füst Milán Összes verseinek Újak
ciklusában?
- Füst Milán: Feleségem története (1942.) (A mű megközelítése néhány szempont alapján)
III. Radnóti Miklós műveiből
- Radnóti: Pogány köszöntő c. verseskötetének (1930) számítógépes vizsgálata
nyelvi, stilisztikai szempontból
- Helyzet és válasz Radnóti Miklós: Ó fény, ragyogás, napszemü reggel! című
versében. Egy interaktív számítógépes elemzés eredményei
- Szinesztézia és szinesztetikus képek Radnóti Miklós: Pogány köszöntő című
kötetében
- A speciális szövegrészek közötti kapcsolat mint a hipertext rendszer egyik
információs forrása
- A hipertext és a költői mű. A hipertext alkalmazása Radnóti Miklós egyik
versének értelmezéséhez
- A szövegmegértés lehetőségei egy versben. Fejleszthető-e a nyelvi tudat
versszövegek vizsgálatával?
- Költői szókészletvizsgálat számítógépes programmal
- Radnóti Miklós: Nem bírta hát... Dési Huber István emlékére c. versének nyelvtani alapú szövegmagyarázata
IV. Hipertext-módszer alkalmazása prózai művek nyelvi szintjeinek befogadásához
Előszó
Az 1990-es években kezdtünk el foglalkozni a költői és írói művek szövegének számítógépes vizsgálatával. Szemléletünket meghatározta a szövegnyelvészeti, a stilisztikai és a programozó matematikusi nézőpont. A szépirodalmi szövegek matematikai módszerű értelmezése a 70-es években terjedt el a nyelvtudományban, és azóta a többoldalú kölcsönös összefüggésrendszerek, az ok-okozatok hálózata egyre nagyobb tért hódít a szövegek elemzésében. Ennek egyik sajátos változatát kíséreltük meg érvényesíteni munkánkban.
Az irodalmi korpuszokat számítógépes programok alapján értelmeztük. Minden ilyen jellegű szöveget nyitottnak fogtunk fel, amely alkalmas a számítógéppel generált indexek révén párbeszédes (interaktív) megjelenítésre. A szövegek ugyanis ezzel a módszerrel állandóan visszaidézhetők, meghatározott szempontok szerint részekre bonthatók, a szavak kilistázása a konkordanciák segítségével rámutathat az írói, költői szóhasználatra. A kulcsszóhálózat kiépítése összehasonlításokra, szemantikai következtetések levonására ad lehetőséget. Továbblépve jelen tanulmánykötetünk azt is mutatja, hogy az elemzendő művek jelentésének mélyebb megértésére alkalmaztuk a hipertext és hipermédia prezentációs lehetőségeit is.
A művészi szövegek ilyen megközelítését egyfajta kísérletnek fogjuk fel. A számítógépes nyelvelméletek már bizonyították a természettudományos szemlélet térhódítását az irodalmi szövegek értelmezésében. Így együttolvasva írásainkat egységes képet nyújthatunk mi is hasonló elgondolásainkról, ilyen jellegű vizsgálatainkról.
Rendkívül nagy lehetőséget látunk abban, hogy néhány tanulmányunk egyszerre jelenhet meg ebben a kötetben. Legtöbb írásunkat már különböző helyen publikáltuk. (A megjelenési helyeket minden esetben feltüntetjük a tanulmányokban, és azokat is, amelyek még megjelenés alatt vannak.)
Jelen kötetünkből látható, hogy különösen két alkotó művészi nyelvét közelítettük meg a fent említett módon - Füst Milánét és Radnóti Miklósét -, mert mindkettőjük nyelve reprezentálja azt a korszakot, amelyben éltek. A többi tanulmány - például Mészöly Miklós regényének értelmezése - módszerünk kiterjesztése egyéb jellegű szövegekre.
Az eredeti szövegen nem változtattunk, helyenként néhány következtetésünket pontosítottuk, a forrásmunkákat kiegészítettük.