Abstract

This paper assesses the socio-economic impacts stemming from Research, Technological Development and Demonstration Framework Programmes (FPs) project participation in a transition economy. Some of the most significant impacts of Central and Eastern European participation in FPs can only be understood in the context of the changing national innovation systems (NIS). In other words, when assessing impacts, besides the 'usual' questions on product and process development, job creation, etc., a broader set of questions should be asked, concerning competences: managerial, project development, network and collaboration-building capabilities, i.e. the process, and elements, of organisational learning, broadly defined.

Our main methodological argument is based on two underlying characteristics of the Hungarian NIS. First, it had been fragmented during the planned economy the academy-industry relations had been rather weak. Second, due to the overall socio-economic transition it is also in flux, some former links have been further damaged, while new players have appeared and new, stronger incentives have been put in place to form new partnerships. Behavioural and organisational 'effects' of FP participation are likely to be crucial - besides the 'usual' outputs and impacts.

Our main policy conclusion is that it would well worth the effort to apply - a broader framework for impacts and effects to a larger, statistically representative sample. Thus a reliable description could be obtained, on which basis sound policy conclusions could also be drawn.

Összefoglalás

A kutatás célja az EU 5. kutatási és technológiafejlesztési keretprogramjának (FP5) különböző típusú hatásait jellemző mutatók kidolgozása és az adatgyűjtési, mérési módszerek kipróbálása volt, az átalakuló országok innovációs rendszerének fejlettségéhez igazodva.

A magyar innovációs a rendszer a tervgazdaság időszakában töredezett, a gazdaság és a tudományos kutatói szektor közti kapcsolat gyenge volt. A társadalmi-gazdasági átalakulási folyamat eredményeképpen a szálak egy része tovább gyengült, miközben új szereplők jelentek meg színen, akik új típusú partneri viszonyokat hoztak létre, erősítették az együttműködést a kutatók és a vállalatok között. Ilyen körülmények között az FP részvételek "puha", azaz viselkedési (kulturális) és intézményi hatásai - a piacgazdaságokban "szokásos" eredményekkel és közvetett hatásokkal együtt - rendkívül fontosak. Ezért azt is vizsgáltuk, javul-e az FP5-ben résztvevő személyek és szervezetek az innovációs folyamat gazdasági, szervezeti nem műszaki jellegű problémáit megoldó képessége. Ezt összefoglalóan szervezeti-vezetési tanulásnak hívhatjuk.

A gazdaságpolitikai intézkedések megalapozásához szükséges lenne a módszertan fejlesztését és kipróbálását szolgáló kutatás megismétlése egy nagyobb, reprezentatív mintán.