kárpit

Épületek falait, nyílásait borító textília (vannak bőrből készült kárpitok is). Reprezentatív formája a szövött kárpit, amelynek példáit a 15. századtól kezdve ismerjük nagyobb számban. Készítési helyük Franciaország, illetve Flandria volt. Magyarországon sok adatunk van németalföldi kárpitokról a 15. századtól kezdve (Zsigmond királynak és Mátyás királynak is voltak kárpitjai), és a 16. századból is. Oláh Miklós, aki 1542-ig Mária királyné kíséretében maradt Németalföldön, saját címerével ékesített kárpitokról intézkedett a végrendeletében (ezeket nyilván ő maga rendelte meg, hazajövetele után, mert már egri püspöki címere volt rajtuk), de más főpapok és főurak is rendelkeztek kárpitok felett (így például Frangepán Ferenc kalocsai érsek 1543-ban a "Szép Meluzina" történetét ábrázoló hét darabos, a "Tékozló fiú" történetét bemutató tizenkét darabos sorozatokról végrendelkezett).

MÁ