dézsma (decima, tized)

Szent István uralkodása óta a katolikus egyháznak a megtermelt terményekből adóként járó tizedrész. A 15. század óta a gabona, bor, bárány, kecske és méh után kellett a jobbágyságnak beszolgáltatni. A 16. században a török előrenyomulás következtében kedvelt gyakorlattá vált, hogy a püspökök az egyházi tizedet földesuraknak vagy a Magyar Kamarának adták bérbe; így a dézsmaszedők (decimatorok) által begyűjtött termést azután a végvári katonaság ellátására fordíthatták.

PG