olajütő
Olajos magvak olajtartalmának kinyomására szolgáló eljárás műhelye, felszerelése és gazdája. Az olajütők berendezése, felszerelése és üzemeltetése a molnármesterség külön ágazatává vált. Az olajütés az olajos magvak törésével , zúzásával kezdődik. A mag törésére lábbal hajtott, vagy forgó energiát hasznosító törőszerkezeteket is használtak. (Székelyföldön). Általánosabb volt a görgőhengeres magtörés. Ilyenkor vályúban, vagy kőlapon oldalukra fordított malomköveket forgattak körbe. Meghajtásuk vízierővel, illetve állati energiával történt. A megtört magot vízzel péppé gyúrták, s ezt állandó keverés közben megpörkölték. Az olajütés szó a régi olajpréselés technikájára utal. A pörkölt, préselésre kész masszát rögzített elhelyezésű állványzatba, vagy élő, ill. száraz fának kivájt, kiképzett részébe helyezték, majd a masszára préselő lapot tettek, s azt ékek beütésével mindjobban összenyomták. Ezáltal a rostok között lévő olaj kipréselődött, kifolyt, kicsepegett.
TI |
|