kótavetye (latinul auctio, németül Beutverkaufung vagy Austeilung)

A végvári katonák által a portyák során szerzett rabok és zsákmány elosztása és elárverezése. A végváriak - korabeli kifejezéssel élve - a zsákmányból és a gyakran nagyszámú rabokból "kótyavetyét hánytak", azaz a vállalkozásban való részvételük arányában szétosztották, majd napjaink árveréseihez hasonló formában eladták a különféle portékákat, a barmokat, továbbá a rabokat. A zsákmány és a foglyok összeírását, értékük felbecslését, majd eladásukat, illetve az ebből származó pénz szétosztását a katonák által választott személyek, az úgynevezett kótyavetyések vezették, akiket az alábbi eskü kötelezett feladatuk pártatlan végrehajtására: "Isten engem úgy segítsen, Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság. Ebben az reám bízott mostani kótyavetyeségben igazán el járok, senkinek sem barátságát, sem atyafiúságát nem tekintem, hanem mindennemű marhát, az mint elkelhet, úgy adok el, annak az árát igazán beírom és egyaránt ki is osztom az én tehetségem szerint."

PG