vízjegyek

A papírmalom, illetve a papír készítőjének mesterjegyei ezek az érdekes rajzolatok, melyek azonnal előtűnnek, ha a kézzel merített papírt a fény felé fordítjuk. A papírlapban megjeleníteni kívánt ábrákat vékony drótból készítették, és a merítőszitára erősítették: ezen a helyen a papír kissé vékonyabb lett. A papír származási helye a vízjegyek alapján azonosítható, noha ez nem könnyű feladat, hiszen különböző papírgyártók azonos vízjegyeket használtak, ugyanannak a műhelynek pedig több eltérő vízjegye is lehetett. Gutenberg híres 42 soros bibliáját olyan papírra nyomtatta, amelynek vízjegye szőlőfürtöt formázott. A vízjegykutatók kiderítették, hogy ez a papír Svájcban készült. Honterus brassói nyomdájának vízjegye a város címere volt.

ÁP-SzJú