zsolozsma

A római rítus szerint a nappal és éjszaka teljes folyamatát megszentelő énekes imádság-sorozat. A még zsidó előképekre visszamenő, napszakokhoz kapcsolt imaórák Szent Benedek korára (530 körül) már megállapodott rendet mutatnak. Eszerint a hórák: matutinum, laudes, prima, tertia, sexta, nona, vesperás és completorium. Közülük legfontosabbak a hajnali laudes és az alkonyati vesperás (utóbbi népies elnevezése szerint: vecsernye). A zsolozsma törzsanyagát a zsoltárok alkotják; ezeket egészítik ki a keret-ének funkciójú antifonák, a recitált olvasmányok és az azokra ráfelelő responzóriumok. A verses himnuszok a nagy imaórák (laudes, vesperás és completorium) közepén az újszövetségi canticum előtt szerepelnek, míg a kis hóráknak az elején hangzanak el. Mind a szerzeteseknél, mind a székesegyházi-plébániai gyakorlatban a középkor végéig a közösen énekelt kórusima volt az általános; az egyénileg, némán olvasott Breviarium (12-13. századi római indíttatásra) csak az újabb korban terjedt el.

PÁ