Kéri Katalin: Távoli tájak, ismeretlen gyerekek (JPTE Tanárképző Intézet, Pécs, 1997.)
ÁZSIA
INDIA

India már az ókorban is a Föld egyik legnépesebb területe volt. Az Indus-völgyében már az i. e. III. évezredben földműveléssel foglalkoztak az ott élő emberek. India népességéről már e történeti időket vizsgálva is elmondható, hogy rendkívül sokféle volt. Az ausztró-ázsiai nyelveket beszélők egy része feltehetőleg i. e. 2000 előtt is India területén élt, és a dravida etnikumról is elmondható, hogy szerepe volt az Indus-völgyi civilizáció kialakulásában. E kultúra fejlettségét bizonyítják a nagy, rendezetten épített városok, mint Harappa, Mohendzso Daró, és egyéb települések. Az i. e. 1500 táján megjelent népesség, amely magát "árjá"-nak nevezte, politikai hegemóniára tett szert Indiában. A különböző népek bevándorlása az időszámításunk kezdete utáni évszázadokban is folytatódott, így alakult ki India sokszínű népességösszetétele. Az i. e. I. évezred kezdetén a korábban állattenyésztéssel foglalkozó, nomád árják már letelepült életmódot folytattak, és földet műveltek. Ez az életmód az évszázadok során társadalmi különbségek kialakulásához, a varnák létrejöttéhez vezetett. Az i. e. 1500-560 közötti időszakban, melyet "védikus korszaknak" neveznek, jött létre fokozatosan a keleti despotikus államtípus indiai változata.
Indiában különböző filozófiai és vallási áramlatok léteztek - és léteznek ma is - egymás mellett, melyek gyakran kölcsönhatásba is kerültek. A hinduizmus, mint összefüggő társadalmi-ideológiai rendszer az i. e. II. évezredtől fogva meghatározza India arculatát, és jól elkülöníthető a buddhizmustól, kereszténységtől, iszlámtól, melyek szintén jelen vannak India területén. A buddhizmus Buddha (i. e. 560-480 k.) tanításai nyomán vált India egyik legjelentősebb vallásává. A VIII. századtól az iszlám kultúra is megjelent, miután az arabok 712-ben elfoglalták "Szindh"-et.
1599-ben megalakult a Kelet-Indiai Társaság, és ettől kezdve az angolok egyre nagyobb szerepre tettek szert az ázsiai országban. A XVIII. század közepén India számos kisebb-nagyobb területre hullott szét, Anglia és Franciaország vetélkedett a területek feletti uralom megszerzéséért. A XIX. század derekára már egész India Anglia gyarmatává vált, és 1947-ig az "angol korona gyémántja" volt.