"... az erős egész nemzeteket hordoz szívében!"
(Széchenyi István)
Jelen soraimmal egy olyan tanár és kutató kolléga művét szeretném a Tisztelt Olvasó figyelmébe ajánlani, aki egész eddigi munkásságával, szemléletével és érzületével hazánk szeretetére, kulturális örökségünk megismerésére és megőrzésére tanít.
Fericsán Kálmán, a kutató és sokat olvasó ember komoly alkotómunkába kezdett: szeretné feltárni a magyar iparoktatás, azon belül is a középszintű faipari képzés történetét. Ezen törekvésének első állomása ez a kötet, amely a Magyarországon kiépített iparoktatási szervezet históriáját tárgyalja a 18. század végétől 1918-ig.
A mű egyrészt "klasszikus" értelemben vett neveléstörténeti munka, melyben a szerző kronológiai sorrendben mutatja be a magyarországi oktatásügy - azon belül az iparoktatás - történetének változásait. Teszi ezt úgy, hogy részletesen tárgyalja az egyes korszakok törekvéseit és törvényeit, a dualizmus-kori vallás- és közoktatásügyi miniszterek tevékenységének jellemzőit.
A könyv azonban ennél sokkal többet nyújt olvasójának: Fericsán Kálmán sokszempontú és sokoldalú - igazán ideillő a szó: interdiszciplináris - feltárást végzett. Történeti vizsgálódásait ugyanis kiegészítette statisztikai, demográfiai, szociológiai, politológiai, sőt irodalomtörténeti kutatásokkal. Következtetéseit nem bízta a "véletlenre": számos korabeli adattal, néha meghökkentő kérdésfeltevésekkel próbálta tisztázni és feltárni az iparoktatási szervezet történetének mozzanatait. Kutatói igényességét, neveléstörténeti látásmódját példázza az a törekvés is, hogy a magyarországi eseményeket európai rendszerben, tágabb összefüggésekbe ágyazottan vizsgálja.
Könyvét olvasva részesei lehetünk az egykori iskolák mindennapjainak, bepillantást nyerhetünk parlamenti vitákba és miniszteri dolgozószobák falai közé. Gondolatban végigutazhatjuk kontinensünket, és tanúi lehetünk a korabeli iparostanulók nemzetközi sikereinek.
A szerző alapos feltárómunkája, széleskörű tájékozottsága és határtalan mesélőkedve jóvoltából átélhetjük az időutazás csodáját, jelen lehetünk az intézményesülő magyar iparoktatás "hősi" pillanatainál. A kötetet végigolvasva nem lesz már átláthatatlan és sűrű rengeteg az "ősi fának ága- boga", hiszen ki-ki legombolyíthatja magának a régi magyarországi oktatási rendszer szövedékes fonalát.