1635
A nagyszombati egyetemen logikát, fizikát és metafizikát is tanítottak
1671
Megalapították a francia "Académie Royale d'Architecture"-t
1704
Genfben terveztek egy rajziskolát, de csak 1751-ben indult be
1747
Párizsban megalapították az "École des ponts et chaussées"-t
1751
A genfi rajziskola beindulása
1763
Szempcen (Szenc) létesült a collegium oeconomicum
1763
Selmecbányán bányászati szakemberképző iskola nyílt
1770
Az első rajziskolák megnyitása Magyarországon
1770
A selmeci iskolát Mária Terézia Bányászati Akadémiává alakította
1771
Megalakult a "London Society of Engineers"
1775 június 20. Pozsonyban megnyílt az első normaiskola-együttes
1777
I. Ratio Educationis
1778
Mária Terézia rajziskolát alapított Budán
1779
Tessedik Sámuel Szarvason megalapította az első mezőgazdasági iskolát
1782
Létrehozták az Institutum Geometrico-Hydrotechniko Practicum-ot
1783
II. József rendelete a kötelező vasárnapi rajziskola látogatásról
1786 június 6. A helytartótanács rendelete a rajziskolák
látogatásáról
1791
Francia törvény az iparszabadságról
1793
Tessedik Sámuel megfogalmazta "Tizenkét paragrafusát"
1794
A francia école polytechnique megindítása
1795
Belga törvény az iparszabadságról
1795 szept. 25. Rendelet jelent meg az inasok
munkába állásáról
1797
Megalakult a keszthelyi "Georgikon"
1798
Basel első ipari rajziskolája megnyílt
1799
Megalakult a nagyszentmiklósi "Állami földmíves-iskola"
1800
Algériában megalapították az "École des arts et métiers"-t
1806
II. Ratio Educationis
1807
Porosz törvény az iparszabadságról
1808
Selmecen megalapították az Erdészeti Tanintézetet
1813
Spanyol törvény az iparszabadságról
1814
Angol törvény az iparszabadságról
1818
Megalakult a magyaróvári mezőgazdasági tanintézet
1819
Holland törvény az iparszabadságról
1823
Glasgowban megalapították a "Mechanics Institute"-ot
1824
Londonban megalakult a "Mechanics Institute"
1827
Norvégia népoktatási törvénye megjelent
1832
A pozsonyi országgyűlés tárgyalta a Műegyetem kérdését
1835
Kiadták az első diplomákat a Rensselaer politechnics Institut-ban, USA
1837
Rajziskolából keletkezett a "Royal College of Science"
1837
Rajziskolából keletkezett a "Royal College of Art"
1837
Megalakult a "Central Technical College"
1838
Két intézmény összevonásával megalakult a Bányászati és Erdészeti Akadémia
1839
Norvég törvény az iparszabadságról
1840
XVII. tc. kimondta többek között a gyáralapítás szabadságát
1841
Almási Balogh Pál cikke a Pesti Hírlapban
1841 nov. 13-14 Az Iparegyesület első közgyűlése
1841/42 Báró Mednyánszky
Alajos közoktatásügyi reformterve
1842 július 1. Első adatok az Ipartanodák
szervezéséről
1842 augusztus 24. A Lánchíd alapkövének letétele
1842 augusztus 25. Az első magyar iparmű-kiállítás megnyitása
1842 Svédország
népoktatási törvénye megjelent
1843 december 3. Az Iparegyesület első nyilvános előadásai kezdete
1844 június 12. A király elrendelte a József ipartanoda
felállítását
1844 november 3. Az Iparegyesület becikkelyezésének beterjesztése
1845 március 31. Megnyílt az első mester-inasiskola Pesten
1844/45 Megjelent
a "Népszerű könyvtár" két kötete iparosok számára
1846 április 8. A vasárnapi iskolák feladatainak
kiegészítése
1846 november 1. A pesti Ipartanoda előkészítő tanfolyamának megnyitása
1846 Svéd
törvény az iparszabadságról
1848 július 20-24. Az első közös és egyetemes tanítói tanácskozmány
1848
Svájci törvény az iparszabadságról
1850
A József-ipartanoda és a Mérnökképző Intézet összevonása
1851 február 6. Geringer-féle utasítás szabályozta
a kereskedést és az ipart
1851
Egyetemi rangra emelték a Drezdai Műszaki Főiskolát
1855
Megnyílt a műegyetem Zürichben
1859
A Kaiserliches Patent kibocsátása
1866
Finnország népoktatási törvénye
1867
XII. tc. kiegyezés
1867 szept. 15. Újraalakult az Országos
Magyar Iparegyesület
1868
XXXVIII. tc. törvény a népoktatásról
1870
Angol népoktatási törvény
1870/71 Az Iparegyesület
hat ipariskolát hozott létre Pesten
1871
Itáliai népoktatási törvény
1871
Az Országos Közoktatási Tanács megalakulása
1872
Kassán megnyílt az első magyar felső ipariskola
1872
A Műszaki Egyetem megalapítása Budapesten
1872
Francia népoktatási törvény
1872
Az első magyar ipartörvény elfogadása
1872-76 A Margithíd
építése
1873
Rendtartás a normáliskolai rajzosztályok részére
1874
19.425 sz. rendelet a polgári iskolákról
1874
A Nőiparegylet "nőipartanodá"-kat hozott létre
1875
12.383 sz. rendelet a reáliskolák fejlesztéséről
1875
Az első Felsőbb leányiskola megnyitása Budapesten
1875
XXXVII. tc. kereskedelmi törvény
1876
XIII. tc. a cseléd-gazda viszonyt szabályozó törvény
1878
A budai és a pesti rajziskola egyesítése Főrajztanodává
1879
A Székesfővárosi Községi Iparrajziskola megalapítása Pesten
1879
A "Budapesti Állami Középipartanoda" megalapítása
1880
Az iparosok egy része megalapította az Általános Magyar Iparegyletet
1881
XLIV. tc. első ipartámogató törvény
1882
Déri Miksa és Zipernovszki Károly szabadalma (generátor)
1882
Az iparosok létrehozták az Országos Iparegyesületet
1882
Megjelent "Az iparostanulók iskolai szervezete"
1882
Orosz törvény a kiskorúak munkájáról
1883
A budapesti műszaki egyetem épületének átadása
1883
XXX. tc. középiskolai törvény
1884
XVII. tc. kötelező iskolaállítási törvény
1884
27.496 sz. az ipartörvényt módosító rendelet
1885
Bláthy O., Déri M., és Zipernovszki K., szabadalma (transzformátor)
1886
A főváros tíz iparostanonc-iskolát nyitott
1890
XIII. és XIV. tc. (Baross - Wekerle-féle) második ipartámogató törvény
1890
A nemzetek nagydíját nyertük el a párizsi világ- kiállításon
1892
Aradon és Marosvásárhelyen fa és fémipari szakiskola indult
1892
Az Országos Iparoktatási Tanács létrehozása
1893
33.564 sz. az ipartörvényt módosító rendelet
1893
Homonna faipari szakiskolájának megszervezése
1894
A szegedi fa és fémipari szakiskola működésének kezdete
1894-96 A Szabadsághíd
építése
1895
Újpesten faipari szakiskolát alapítottak
1895
Orosz törvény az inas- és alsóbb ipariskolákról
1896 szept. 27. A Vaskapu-csatorna megnyitása
1896
Megalapították Brassó faipari szakiskoláját
1896
A millenniumi kiállításon az újpesti tanonciskola oklevelet kapott
1896
Kolozsvárott fa és fémipari szakiskola alakult
1897
A felső építőipari szakiskola önállósodott a közép-ipartanodából
1897
Az iparoktatás a brüsszeli világkiállításon a legmagasabb díjat nyerte el
1899
Román törvény a mezőgazdasági és ipari szakoktatásról
1899
Megkezdődött a tanítás az iglói faipari szakiskolában
1899
XLIX. tc. harmadik ipartámogató törvény
1900
Kandó Kálmán elektromos vontatásra vonatkozó tanulmánya
1900
Temesvárott fa és fémipari szakiskola indult
1900
Elkészült az iparostanonc-oktatás "Ideális Terv"-e
1901
Győrben fa és fémipari szakiskola alakult
1903
Az Erzsébet-híd átadása
1907
III. tc. (Szterényi-féle) iparfejlesztési törvény
1907
Szatmárnémetiben faipari szakiskolát létesítettek
1911
Szegeden megalapították a faipari szakiskolát
1913
Nagyváradon fa és fémipari szakiskola alakult
1913
Megkezdődött a tanítás Eperjesen a faipari szakiskolában