Fericsán Kálmán: Ősi fának ága-boga - Mellékletek
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet
Az I. Ratio Educationis iskolaszervezete
életkor (év)
| Egyetem
| |3|
| |2|
18| |1|
| |2|
| |1|
15| |5|
| |4|
| |3|
| |2| |2|
| |2| |1| |1|
10| |4|4| |1|
| |3|3|3|3|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+----------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Iskolatípusok
Az 1777-ben kiadott királyi rendelet szerint az elemi iskolák egy, két
vagy három tanítóval működő, egy, két vagy három osztályos iskolák voltak,
amelyek a tanyasi, falusi (1) és a kisvárosi (2), illetve a nagyobb
városok (3) igényeinek megfelelően a parasztok, mesterek, kereskedők
alapvető tanulmányait tették lehetővé. A negyedik osztályban folyt a tanítók
képzése. Az ilyen iskolát normális = minta = nemzeti iskolának is
nevezték (4). Ezekben működtek rajziskolák is, amelyeken az I. Ratio
Educationis nem változtatott.
Négy osztályos elemi iskolák a tankerületek főhelyein működtek, amelyek a
következők voltak:
-----------------------------------------------------
Pozsony * gr. Balassa Ferenc ig.;
Besztercebánya Berchtold Ferenc püspök, ig.;
Győr * Niczky Kristóf ig.;
Buda * Vörös Antal helytartóhelyettes, ig.;
Pécs Niczky Kristóf ig.;
Kassa * Pécsy Gábor hétszemélynök, ig.;
Ungvár gr. Károlyi Antal ig.;
Nagyvárad * gr. Károlyi Antal ig.;
-----------------------------------------------------
A nyolc tankerület mellett gyakorlatilag még volt egy kilencedik is,
Zágráb székhellyel. 1806-tól a tankerületek száma hatra csökkent, mivel a
pécsi és a győri, illetve az ungvári és a nagyváradi kerületeket
összevonták. Ezeket az 1806 után működő központi városokat *-gal jelöltem.
A vasárnapi iskolák (5) pótló jelleggel működtek, csak a rajziskolákban
(6) folyt iparoktatás.
A gimnázium két részből állt. Az alsó szintje a három éves latin
grammatikai iskola volt. (7) Ezt nevezték kisgimnáziumnak is. A felső két
évfolyamon a humaniorákat tanították. (8) A két rész együtt volt a
nagygimnázium. Kerületenként egy-egy nagy és több kisgimnázium működött.
A tanulók 15 éves koruktól járhattak a kétéves filozófia, majd a
három-(kettő) éves jogi akadémiára. (9) Ekkor négy akadémia állt a tanulók
rendelkezésére. Egyes intézményekben a bölcseleti és a jogi tanulmányok
mellett teológiát is tanítottak. Ezek voltak a püspöki lyceumok.
A legkiválóbbak Nagyszombaton, később Budán, majd Pesten a királyi
egyetemen fejezhették be tanulmányaikat, amelyet időközben, sorban a fenti
városokba áthelyeztek.
Ennek az oktatási rendszernek a hatékonyságát nagymértékben befolyásolták
a vallási különbözőségek alapján készített egyéb igen változatos
elképzelések és a részben megvalósított gyakorlat, amely ezért területi
megosztottságot eredményezett. Ezek a következők voltak:
1. "Norma Regia" Erdélyben. II. József, 1781. Jezsuiták.
2. "Ratio atque institucio studiorum Societatis Jesu". A XVI. századtól a
feloszlatásig.
3 "Systema rei scholasticae evangelicorum..." Schedius Lajos, 1806.
Evangélikusok.
4. "Ratio Institucionis" ( = álmosdi Ratio) Budai Ézsiás, 1807.
Reformátusok.
2. sz. melléklet
A II. Ratio Educationis rendszere
életkor (év)
| Egyetem
| |3|
| |2|
18| |1|
| |2|
| |1|
15| |6|
| |5|
| |4|
| |3|
| |2| |2|
10| |2| |1| |1|
| |3|3|3|3| |1|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+------------------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9
1806-ban a II. Ratio Educationis valamennyi elemi iskolát egységesen
három osztályosra csökkentette. Az egy, két és háromtanítós iskolákat sorban
triviális iskoláknak (1), schola majoresnek (2) és normális = fő-elemi =
schola principalisnak (3) nevezték. Mintaiskolák is működtek, ahol a
tanítókat képezték (4).
A vasárnapi iskolák (5) pótló, ismétlő jellegűek voltak. Az elemi iskolai
tanítók látták el a rajzoktatáson keresztül (6) a szakmai jellegű
feladatokat is. Szervezetileg nem alkottak különálló intézményeket.
A gimnázium alsó tagozata négy évfolyamúra emelkedett és grammatikai
iskola maradt. (7) A felső tagozat két osztályos volt (8), de csökkentették
a reáltananyagot.
Az akadémiákban a bölcsészet két évre csökkent, a jogi tanulmányok három
évig tartottak. Ha az akadémiai tanulmányok a gimnáziumokhoz kapcsolódtak,
akkor nevezték az intézményt lyceumnak (9)
Hat gimnáziumi osztály elvégzése után a fennálló öt királyi akadémia
valamelyikében lehetett továbbtanulni, amelyek a következő székhelyeken
fejtették ki tevékenységüket: Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Pécs (ill. Győr),
és Zágráb. Az egyetemen a mérnökképzés két éves volt. Ezt is háromról két
évre csökkentették. Az orvosképzés öt helyett négy év lett. A II. Ratio
Educationis az elsőhöz képest visszalépést jelentett.
3. sz. melléklet
A cs. kir. államokban létező normáliskolai rajzosztályok
szervezete, rendtartása és a tanítás módszeres utasításai (1873)
1. paragrafus Rendelet a normális (nemzeti) iskolák rajzoktatása ügyében
"... az iskolák célja azonban inkább az lévén, hogy a gyakorlati
életre neveljenek és előkészítsenek, rajzoktatásuk inkább oly
feladatokra terjedhet ki, melyek a polgári életviszonyok
követelményeinek alkalmasak megfelelni, mint pl. az építészeti
rajz..."
2. paragrafus A különféle rajzolási módok és azok alkalmazása.
3. paragrafus A rajz tananyaga és sorrendje.
Követendő eljárásként ajánlotta a pedagógiai elvek szerinti munkát.
Felidézett néhány triviális alapelvet. Ilyenek pl. az egyszerűbbtől az
összetett felé való haladás és az, hogy a szükségesebbet helyezzük a
kevésbé fontos elébe.
"... ezen iskola főképp a gyakorlati életpályákra, gazdaságra,
iparra készít elő, a rajz tanításnál is e célt kell szem előtt
tartani." [274]
A célt így fogalmazták meg:
"... egy iparos eleget tud, ha arról, ami a foglalkozásához
tartozik, a papíron egyszerű vonásokkal képet alkotni képes, melyet
más is megért." [275]
4. paragrafus Hogyan vezettessenek be a tanulók az árnytanba.
5. paragrafus Más rajzokról, melyek célra vezetnek.
6. paragrafus A rajziskola berendezéséről.
7. paragrafus A rajztanulókról és a rajzolás idejéről.
8. paragrafus A tanulók beosztása tanfolyamokra.
A fokozatosság elve figyelembevételével 1-5 tanfolyamot állapított meg
az előírt feladatok nehézségi sorrendjében.
"... a legtehetségesebbek később utánzókból önálló alkotókká -
tervezőkké lesznek..." [276]
9. paragrafus A tanulók munkaeredményének feltüntetése.
10. paragrafus Hivatalos zárjelentés, a rajzok felterjesztése.
11. paragrafus A Bécsben (Budán) lakó s a rajziskolák vezetésével és
főfelügyeletével megbízott főigazgató kötelességei.
4. sz. melléklet
Részlet a Szék. Főv. Községi Iparrajziskola évkönyvéből (1932/33)
+--------------+---------------+-------------------------------------------+
| | | T a n u l m á n y i e r e d m é n y |
| Szak | N é v +-----------------+-------------+-----------+
| | | szakrajz és | | gyakorlati|
| | | költségszámítás | technológia | munka |
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
| Bőrdíszműves | Gyenes László | jeles | jeles | jeles |
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
| | Balogh János | jó | jó | jó |
| | Dylski Aurél | jó | jó | jó |
| Faipar | Hegyi József | jeles | jó | jeles |
| | Horváth János | jó | jó | jeles |
| | Wágner Márton | jeles | jó | jeles |
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
| Könyvkötő | Szalay Tamás | elégséges | elégséges | elégséges|
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
| | Csillag Margit| jeles | jó | jeles |
| Ötvös | Emst Kálmán | jó | jó | jeles |
| | Takács József | jó | jó | elégséges|
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
| | Óváry Edit | elégséges | elégséges | elégséges|
| | Pósch Márta | jó | jeles | elégséges|
| Sokszorosító | Schnörch Ilona| jó | jó | elégséges|
| | Szántó Pál | jó | elégséges | jó |
+--------------+---------------+-----------------+-------------+-----------+
5. sz. melléklet
Az iskolaszervezet fejlődése 1806 és 1848 között
életkor (év)
| Egyetem
| |3|
| |2|
18| |1|
| |2|
| |1|
15| |6|
| |2| |5|
| |2| |1||4|
|___________|1|_|?|_|e||3|____________"kötelező"
| |4|4| |1| |2|
10| |4|4| |1|
| |3|3|3|3|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+-----------------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Iskolatípusok
Ebben az időszakban nagy munka és küzdelem után, ennek eredményeként
emelkedett az oktatás az I. Ratio Educationis szintjére, majd a reformkori
eszmék alapján báró Mednyánszky Alajos tervezete szerint fokozatos
fejlesztés eredményeként tovább fejlődött. Ekkor jelent meg a vasárnapi
iskolák (6) új szervezete és az ipartanoda (7) is. Az elemi iskolák
osztályainak és az iskolák számának növelése (1) (2) volt a legfontosabb
feladat, amely sokat emelt az oktatási helyzeten és a színvonalon. Az elemi
iskolák negyedik osztályának két évre bontása gyakorlatilag egy év emelést
jelentett (3) (4).
A gimnáziumi oktatás ezekben az években nem változott (8) (9). A
bölcsészeti és jogi akadémiák az eredeti évfolyamok szerint végezték
munkájukat (10) (11).
6. sz. melléklet
A Magyar Királyi Helytartótanács határozata (1844)
Becsületre méltó értelmesek, és gondosok!
Ő császári királyi Felsége az egész Országra nézve né-
26337 mely helybeli körülmények tekintetbe vételével ujonnan
's egyenlően alkotandó Elemi Tanodák iránti legkegyelme-
sebb Határozatát kiadni méltóztatott; melly szerént
ezen Tanodák négy rendű osztályokra szakasztatnak, a'
negyedik Osztály pedig két évi tanulási folyamatra. A'
két első Osztályok "Alsóbb Elemi Tanoda" nevezet alatt
a' falukra, mezővárosokra, és kir. városokra nézve közön-
ségesek, 's minden polgári renden lévőkre nézve szüksége-
sek leendenek; -- ezek pedig a' 3-dig vagy még a' 4-dik
Osztáljal is egybevéve "Felsőbb Elemi Tanoda" nevezet
alatt a' nagyobb mezővárosokban, s' királyi városokban a'
míveltebb polgári Renden lévők számára rendeltettek ugy,
hogy a' 3-dik Osztályban némellyek oktatása 's mívelődé-
se bevégeztethetik, azokra nézve pedig, kik vagy Gymna-
siumba, vagy az elemi Tanodák 4-dik Osztáljába további
tanulás végett vágynának, igen is szükséges. Az elemi
Tanodák két évi folyamatú 4-dik Osztálja az ipar teljes 's
tehetősebb k. városokban fog létezni, melly a' mesterségek
és kézmivek mivelésére szolgáland, vagy azokra nézve,
kik az Ipar-Tanodákban további tökéletességöket kiván-
nák, léptsőnkénti feljebb menetel gyanánt megkívánta-
tó leend. Hogy pedig ezen Tanodáknak minél előbb
gyümöltsei legyenek, legfelsőbb királyi Rendeletnél fog-
va már folyó évi October 1-ső napján Pest Várossában
megnyitandatnak.
+-----------------------+
| Pest városa levéltára | +------------------+
+-----------+-----------+ | BUDAPEST FŐVÁROS |
| Intimata | Numerus | | LEVÉLTÁRA |
| | | +------------------+
| arch n. | 11028 |
+-----------+-----------+
[Új lapon!]
Végtére ezen Elemi Tanodák' egész ujabbi alkotá-
sát illető legfelsőbb Rendszabály a' maga kiterjedésé-
ben minél előbb a' maga uttyán közhírré fog tétetni.
Melly legfentebbi Határozatról e' városi Tanács
szükséges tudomás végett ezennel értesítetik. Költ Budán
a' Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak Ezer nyolczszáz
negyvennegyedik évi Sz. Jakab hó huszoneggyedik
napján tartott Tanácsüléséből.
Ezen Városi Tanácsnak
Jóakarói
[2 olvashatatlan aláírás]
+------------------+
| BUDAPEST FŐVÁROS |
| LEVÉLTÁRA |
+------------------+
7. sz. melléklet
A Magyar Királyi Helytartótanács határozata (1846)
Nemes városi Tanács!
Az elemi tanodáknak kegyelmesen megállapított új Rend-
4545 szere tavali 25224 számú körintézvény által foganatba
vétel végett kihirdettetvén; -- ennek folytán, az azok-
kal kapcsolatban létrehozatni rendelt vasárnapi tano-
dák' Rendszere is e' városi Tanácsnak ezennel követke-
zendőkben adatik tudtul: Vasárnapi tanodák nevezete alatt
azon közoktatási pótló intézetek értetnek, mellyek vá-
rosokban, és népesb községekben vasár - és ünnepnapo-
kon bizonyos órákban, a' 12-dik évet már meghaladott
ifjak, leginkább pedig kézműves inasok, és legények, nem
különben napszámosok számára, a' vagy zsengébb ko-
rukban egészen elmulasztott, vagy csak ismétlendő leg-
szükségesb elemi tanulmányokban leendő oktatás végett
tartatnak.
Ugyan is az elemi iskolák a' 12-dik évkorig min-
denkinek nyitvák lévén, s' illetőleg azokba a' 12-dik év-
nél fiatalabb gyermekek járni köteleztetvén: ezután szoros
felvigyázat mellett ugyan ritkábban, azonban még is adhat-
ják elő magukat olly esetek, miszerént az ifjú a' 12-dik
évet is meghaladta a' nélkül, hogy alkalma vagy tehetsé-
ge lett volna a' társas életben mindenkinek szükséges tu-
dományos ismereteket megszerezni. Mind ezért tehát, mind
mivel a' zsengébb korban tanultaknak ismétlése különben
is hasznos és gyümölcsöző, a' vasár- és ünnepnapokon tar-
tandó pótló oktatás annál biztosabban vezet czélra, mivel
+-----------------------+
| Pest városa levéltára | +------------------+
+-----------+-----------+ | BUDAPEST FŐVÁROS |
| Intimata | Numerus | | LEVÉLTÁRA |
| | | +------------------+
| arch n. | 11028 |
+-----------+-----------+
[Új lapon!]
belebeli lakosaira háromolni fog, azok anyagi ellátásá-
ról jókor gondoskodjék, és az eredmény felöl tudósi-
tást tegyen. Kelt Budán a' Magyar Királyi Helytartó
Tanács ezer nyolczszáz negyvenhatodik esztendő Böjt-
elő hava tizedik napján tartott üléséből.
Ezen Városi Tanácsnak
Jóakarói
[3 olvashatatlan aláírás]
+------------------+
| BUDAPEST FŐVÁROS |
| LEVÉLTÁRA |
+------------------+
8. sz. melléklet
A Magyar Királyi Helytartótanács határozata (1846)
Becsületre méltó értelmesek és gondosok! (kézírás)
Ő császári királyi Felsége, közelebről érkezett legfenteb-
26338 bi Határozatánál fogva, a' nemzeti Ipar' elömozditása iránt
vonzó atyai szándékkal kegyelmesen rendelni méltózta-
tott: hogy szabad királyi Pest városában Ipar-Tanodák
létesitessenek, s' a' tudományi alapitvány pénztárábol
ellátassanak.
Ezen Ipar-Tanodák három részre osztatnak, ugy-
mint: Gazdasági, -- Mesterségi, -- és Kereskedési osz-
tályokra; -- mindenik osztályban az egy évi előrekészi-
tésre való időn kivül, -- két év alatt a tanulás bevégzendő.
E' Tanodákba jöhetnek azon ifiak, kik a' legfelsőbb
Határozat mellett már megállapitott uj Rendszerhez ké-
pest alkotandó, és minélelőbb az egész országban beho-
zandó alsóbb 's felsőbb Elemi-Tanodákat jó előmenetel-
lel végzendik.
A' most érintett Tanodák iránti Felügyelés és Igaz-
gatás egy 1500 p. ft évi fizetéssel ellátandó Igazgatóra
bizatik, ki a' királyi Academiákban lévő Al-Igazgatókkal
egy tiszti lépcsőn leend.
Az említett Tanodákban az oktatás, melly magyar
nyelven fog tartatni, a' királyi Tanitók hivatalainak bé-
töltésére közönségesen fenálló Rendszabály szerént válasz-
tandó nyolcz Tanitó által fog eszközöltetni, kik közül
+-----------------------+
| Pest városa levéltára | +------------------+
+-----------+-----------+ | BUDAPEST FŐVÁROS |
| Intimata | Numerus | | LEVÉLTÁRA |
| | | +------------------+
| arch n. | 11030 |
+-----------+-----------+
[Új lapon!]
Az e g y i k tanitja: a' Mathesist, az eszméleti és
gyakorlati Földmérést, és a Mechanikát.
A' m á s i k: a' Phizikát, mezei gazdaságot, a' ma-
gyar kereskedési és váltó Jogot, az Urbér, Erdők fentar-
tása, s' mezei Rendőrség iránti Törvények magyarázattyát.
A' h a r m a d i k: a' Chemiát, 's a' mesterségekröli
Tudományt.
A' n e g y e d i k: a' Természet Historiáját, a' Termé-
szet műveinek esméretét, a' kereskedési Földirást.
Az ö t ö d i k: a' polgári Épitő mesterséget, Hydrau-
likát, és rajzoló Földmérést.
A' h a t o d i k: a' Levelezések, a' közönséges élet-
beli és kereskedésbeli ügyek iránti Irás-módját, a' német
nyelvet.
A' h e t e d i k: a' közönséges számvetést, a' keres-
kedési számvetést, a' számvevői könyvek vezetését, és
a' számvevői tudományt.
A' n y o l c z a d i k: a' rajzoló mesterséget.
Az előbbi öt Tanitónak egyenként évi fizetése
1000 pengő forint, az utóbbi háromnak 800 p. f. oly
módon állapítatott meg: hogy ezen fizetések minden 10
év mulva, ha az illető Tanitók ezen időt ez Intézetben az
Elöljáróság teljes megelégedésével töltötték el, 100 pen-
gő forinttal szaporitani fognak.
+------------------+
| BUDAPEST FŐVÁROS |
| LEVÉLTÁRA |
+------------------+
[Új lapon!]
Melly legfentebbi kegyes Határozatról Ezen városi
Tanács illő tudomás végett ezennel értesitetik.
[Az oldal 18 sor kézzel írott (olvashatatlan) szöveggel folytatódik!]
+------------------+
| BUDAPEST FŐVÁROS |
| LEVÉLTÁRA |
+------------------+
9. sz. melléklet
Az egyes tantárgyak heti óraszáma a József-ipartanodában
Előkészítő oszt.: 25 óra/hét
-------------------------------------------
számolás 3 óra
betüszámtan, mértan, erőműtan 5 óra
ásvány, növény, állat 5 óra
üzleti írás, levelezés, magyarnyelv 4 óra
német 3 óra
rajz 5 óra
-------------------------------------------
Gazdászati osztály
------------------------------------+---------------------
I. évf.: 22 óra/hét | II. évf.: 20 óra/hét
------------------------------------+---------------------
elm. és gyak. mértan 5 óra | vegytan 5 óra
ábr. mértan, polg. építészet 4 óra | erőműtan 3 óra
természettan 4 óra | viszműtan 4 óra
számadolás 3 óra | mez. gazd. 5 óra
rajz 6 óra | erdészet 3 óra
----------------------------------------------------------
Műtani osztály
------------------------------------+------------------------
I. évf.: 22 óra/hét | II. évf.: 14 óra/hét
------------------------------------+------------------------
elm. és gyak. mértan 5 óra | vegytan 5 óra
ábr. mértan, polg. építészet 4 óra | erőműtan 3 óra
természettan 4 óra | polg. építészet 6 óra
számadolás 3 óra |
rajz 6 óra |
------------------------------------+------------------------
Kereskedelmi osztály
-------------------------------+---------------------
I. évf.: 14 óra/hét | II. évf.: 10 óra/hét
-------------------------------+---------------------
kereskedés 4 óra | keresk. írás 3 óra
kereskedési számolás 4 óra | könyvvitel 4 óra
áruismeret 3 óra | váltójog 3 óra
kereskedelmi földleírás 3 óra |
-------------------------------+---------------------
10. sz. melléklet
Az egyes tantárgyak heti óraszáma a reáliskolákban
------------------------+-------+--------+---------+--------+-------+-------
Tantárgy | I. o. | II. o. | III. o. | IV. o. | V. o. | VI. o.
------------------------+-------+--------+---------+--------+-------+-------
Vallástan | 2 | 2 | 2 | 2 | 2 | 2
Anyanyelv | 4 | 5 | 3 | 5 | 5 | 5
Második élő nyelv | 4 | 3 | 3 | 5 | 5 | 5
Földrajz és történelem | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3
Mennyiségtan és | 5 | 5 | 3 | 5 | 4 | 4
alkalmazott számtan | | | | | |
Természetrajz | 5 | 4 | - | 4 | 2 | -
Természettan | - | - | - | - | 4 | 5
Technológia | - | - | 5 | - | - | -
Áruisme | - | - | 2 * | - | - | -
Rajz | 5 | 5 | 5 ** | 6 | 6 | 6
Szépírás | 2 | 2 | 2 | - | - | -
------------------------+-------+--------+---------+--------+-------+-------
* csak I. félév
** második félévben 7. [277]
11. sz. melléklet
Az Entwurf nyomán Magyarországon beindult változások
életkor (év)
| Egyetem
| |3|
| |2|
18| |1|
| |8|
| |7| |3|
15| |6| |2|
| |?| |2| |5| |1|
| |1| |1| |4| |3|
|_______________|?|_|e|_|3|__________|2|_____ "kötelező"
| |5|5| |1| |2| |1|
10| |4|4| |1|
| |3|3|3|3|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+--------------------------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 Iskolatípusok
1850-ben a Thun-féle Entwurf magyarországi alkalmazása és bevezetése
sokat javított az oktatás helyzetén. Az elemi (1) (2) (3) (4), a
rajziskolák (5), a vasárnapi iskolák (6) és az ipartanoda (7) tovább
végezték feladatukat.
Nagy változás történt a középszintű iskolák rendszerében, mert
megjelentek a nyolcosztályos gimnáziumok, amelyek a négyosztályos
algimnáziumból (8) és a két felső osztályhoz kapcsolt (9) két éves
bölcseleti akadémiai osztályokból (10) állottak. A nyolcosztályos volt a
főgimnázium. A jogi akadémia továbbra is három éves maradt (11).
Ekkor jelent meg a magyar oktatásban a reáliskola, amelyet ha csak három
alsó osztályból állt (12), akkor alreál-, ha három felső osztályból is (13),
akkor főreáliskolának neveztek.
12. sz. melléklet
Báró Eötvös József rendszere
életkor (év)
| Egyetem
|
| |3|
18| |2|
| |1| |7|
|_________________________|6|_______|6|___iskolakötelezettség
15| |2| |5| |5|
| |2| |1| |4| |4|
|___________|1|_|1|_|e|_|3|______|3|______"kötelező"
12| |6|6|6|6| |2| |2|
| |5|5|5|5| |1| |1|
| |4|4|4|4|
| |3|3|3|3|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+-----------------------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Iskolatípusok
Az 1868 és 1871 között rövid ideig működő oktatási rendszer legnagyobb
lépése az egységes elemi iskolai oktatás (1) (2) (3) (4) megteremtése volt.
Erre építve a többi iskolai munkát, az iparoktatásban meglévő és eddig
bizonyos szinten bevált iskolatípusokat (5) (6) (7) meghagyta, de emelte a
színvonalukat.
Az egyetemi tanulmányok megalapozása végett báró Eötvös József a négy
osztályos algimnáziumhoz (8) és a még további két osztályt (9) magába
foglaló főgimnáziumhoz csatolta a három éves lyceumot (10) is. Az
alreáliskola osztályait négyre emelte fel (11) és ezzel a főreáliskola
hétosztályossá vált, de érettségit nem adott.
13. sz. melléklet
Trefort Ágoston iskolaalapításai és iparoktatási rendszere
életkor (év)
| Egyetem és Műegyetem
|
| |3|
18| |2| |3| |8|8|
| |1| |2||3| |?| |7|7|
|___________________|1||2|__|6|_|3|_|6|6|______tankötelezettség
15| |1| |5| |2| |5|5|
| |2| |4| |4| |1| |4|4|
|___________|1|1|_|3|_______|3|_|?|_|3|3|______"kötelező"
12| |6|6|6|6| |?|?| |2| |2| |2| |2|2|
| |5|5|5|5| |1| |1| |1| |1|1|
| |4|4|4|4| |e|
| |3|3|3|3|
| |2|2|2|2|
| |1|1|1|1|
--+----------------------------------------------
6| 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Iskolatípusok
Trefort Ágoston rendszerében az egységes elemi oktatásra építve (1) (2)
(3) (4) sok új iskolatípus jelent meg, amelyek tanulási lehetőséget adtak a
feltörekvő iparosoknak és tanítványaiknak. Az első években még működtek a
korábbi iskolák (5) (6), de később újabb, korszerűbb, magasabb színvonalú
iskolák váltották fel ezeket.
1884-től a vasárnapi tanoncoktatás megszűnt, ettől kezdve csak vallási
jelleggel működtek a vasárnapi iskolák. A rajziskolák (6) fokozatosan és
folyamatosan átalakultak tanonciskolává (12). A legkiemelkedőbb rajziskola
pedig iparrajziskolává fejlődött, amely az első felsőszintű iparoktatási
intézmény volt Magyarországon (7). Sok új iskola is épült. Ilyenek voltak a
nőipari iskolák (10) és a felsőbb leányiskolák (11). A Középipartanodából
fejlődött a Felső Ipariskola (9).
A polgári iskolákban (8) végzettek látták el az önkormányzati középszintű
feladatokat. Az ábra csak az ipar számára kiépített iskolákat mutatja, de
tudni kell, hogy a kereskedelem számára is hasonló iskolákat hoztak létre
igen nagy számban.
A gimnázium (13) és a reáliskola kapcsolata is alapvető változáson ment
keresztül. A reáliskolából nyolcosztályos reálgimnázium (14) alakult ki,
amely érettségit nyújtott az arra érdemeseknek.
A magyar egyetemeken pedig magas szintű képzés folyt, amelyből a
kiemelkedő felfedezéseket, találmányokat érintettem a bevezetőben, továbbá
utaltam a legfontosabb országépítési tevékenységekre is.
14. sz. melléklet
A melléklet képként is megjeleníthetô
Továbbtanulási arányok
+-------------------------------------------------------------+
| | +--+ +--+ |
50 + | Jelmagyarázat: |""| Gimnázium | | Reáliskola |
| | +""+ +--+ |
| +-------------------------------------------------------------+
45 + 44,8
| +--+
| |""|
40 + |""| 38 38,9
| |""| +--+ +--+
| |""| | | | |
35 + |""| | | | |
| |""| | | | |
| |""| | | | |
30 + |""| | | | |
| |""| | | | |
| |""| | | 25,4| |
25 + |""| | | +--| |
| |""| | | |""| |
| |""| | | |""| |
20 + |""| | | |""| |
| |""| | | |""| |
| |""| | | |""| |
15 + |""| | | |""| |
| |""| 13,6 | | |""| |
| |""| +--+ | | 9,1 9,2 |""| |
10 + |""| |""| | | 7,2+--+ +--+ |""| |
| |""| |""| 5,1| | +--| | | | |""| |
| |""| |""| +--| | |""| | 3,8| | |""| |
5 + |""|3,3 |""| |""| | |""| | +--| | |""| |
| |""|--+ |""|1,5 |""| | |""| | |""| | |""| |
| |""| | |""|--+ |""| | |""| | |""| | |""| |
0 -+--+""+--+--|--+""+--+--|--+""+--+--|--+""+--+--|--+""+--+--|--+""+--+-|
|
teológia | | mérnök | | erdészet | még nem
jog | orvos | építész | gazdaság | bányászat | határozott
bölcsész | | vegyész | | ipar |
15. sz. melléklet
A faipar szempontjából legfontosabb iskolák
és intézmények Magyarországon
(1867-1914)
A rajziskolák székhelyeit területi elv szerint, szándékosan egyenletesen
határozták meg. A Fa- és Fémipari Szakiskolák döntő többsége (5) Erdély
területén helyezkedett el. Valamennyi iskola a növényföldrajzból ismert
erdős területek közelében épült és fejtette ki hatását a vizi, a szárazföldi
és később a vasúti vonalak és csomópontok figyelembevételével. 366
tanonciskola is működött ebben az időszakban az országban, ezekből 52 volt
faipari intézmény.
------------+--------------+-----------------+-----------------+------------
Rajziskolák | Faipari | Fa- és Fémipari | Technológiai és | Felső
| iskolák | szakiskolák | Iparmúzeumok | Ipariskolák
| + | o | ^ | x
------------+--------------+-----------------+-----------------+------------
Fiume | Újpest | Arad | Budapest | Budapest
Pécs | Brassó | Marosvásárhely | Nagyszeben | Kassa
Buda | Igló | Kolozsvár | Marosvásárhely | Szeged
Győr | Szatmárnémeti| Temesvár | Kolozsvár |
Pozsony | Szeged | Győr | |
Körmöc | Eperjes | Nagyvárad | |
Kassa | | | |
Nagykároly | | | |
Nagyvárad | | | |
Temesvár | | | |
Zágráb | | | |
------------+--------------+-----------------+-----------------+------------
16. sz. melléklet
A melléklet képként is megjeleníthetô
A Székesfőváros iparoktatási intézményeinek
fejlődése 1873-1913 között
+--------------------------------------------------------------+
| J e l m a g y a r á z at |
Iskolák | |
száma | +--+ +--+ +--+ |
| |""| Elemi iskolák | | Polgári iskolák |**| Tanonciskolák |
140+ | +""+ +--+ +--+ |
| +--------------------------------------------------------------+
|
| 125
| +--+
120+ |""|
| |""|
| |""|
| |""|
| |""|
100+ |""|
| |""|
| |""|
| |""|
| 80 |""|
80 + +--+ |""|
| |""| |""|
| |""| |""|
| |""| |""| 65
| |""| |""| +--+
60 + |""| |""| |**|
| 55 |""| |""| |**|
| +--+ |""| |""| |**|
| |""| |""| |""| |**|
| |""| |""| |""| |**|
40 + |""| |""| |""| |**|
| 36 |""| |""| |""| |**|
| +--+ |""| |""| |""| |**|
| |""| |""| |""| 26 |""| |**|
| |""| |""| |""| +--+ |""|19|**|
20 + |""| |""| |""| |**| |""|--|**|
| |""| |""| 12 |""| |**| |""| |**|
| |""| 6 |""| +--+ |""| |**| |""| |**|
| |""|3 +--+ |""|5 |**| |""|6 |**| |""| |**|
| |""|--|**| |""|--|**| |""|--|**| |""| |**|
0 -+--+""+--+--+--|--+""+--+--+--|--+""+--+--+--|--+""+--+--+--
|
1873 1886 1900 1913
É v e k
Az fent bemutatott oszlopgrafikon alapján több fontos következtetést is
le kell vonnunk, amelyek szükségesek a korszak oktatásának és az ezen belül
kialakított és fejlesztett iparoktatás pontosabb és differenciáltabb
megközelítéséhez, és ezen keresztül a megértéséhez.
A grafikon a Fináczy Ernő - Kornis Gyula - Kemény Ferenc: Magyar
Pedagógiai Lexikon (267-270. o.), Budapest községi oktatásügye címszóban
található táblázat adatainak egy része felhasználásával készült.
A táblázat nem mutatja a Középipartanoda és az Iparrajziskola
megjelenését a magyar iparoktatásban, mivel mind a kettő intézmény egyetlen
volt a korszakban és ennek grafikus ábrázolása és képi megjelenítése
semmitmondó lett volna, bár nevezett két intézmény mindegyike kiemelkedő
jelentőségű volt.
Nagyon fontosnak tartom azonban kiemelni, hogy a táblázat szerint nincs
adat 1873-ban a fővárosi tanonciskolákról, amelyekről bizonyítottam, hogy az
1870-71 tanévben Budapesten hat ilyen iskola működött, amelyek a
rajziskolákból alakultak és ezekben az intézményekben az iparosok
felügyelték a munkát.
Az ilyen feltételekkel négy időpontban ábrázolt elemi, polgári és
tanonciskolák számának nagyfokú emelkedése mellett ezen iskolák közötti
arányok pozitív eltolódása a legfontosabb a magyarországi középszintű
iparoktatás kialakulása és fejlődése szempontjából.
1873-ban a budapesti elemi iskolák számához (36) képest ennek 1/6-a a
tanonciskolák száma. 1913 évben már az elemi iskolák száma több mint
háromszorosa az 1873-ban működőknek (36 és 125). Az egyszázhuszonöt elemi
iskola mellett azonban már hatvanöt tanonciskolát találunk. Ezzel a két
iskolatípus közötti arány 1/6-ról 1/2-re változott, növekedett. Ez az
arányeltolódás - ismerve a polgári iskolákban, a reálgimnáziumokban és a
gimnáziumokban is ismert és kimutatható növekedést - bizonyítja, hogy a
korosztály egyre nagyobb arányban kapcsolódott be a rendszeres oktatásba,
amely nem lehetett az elemi iskolában el nem végzett tananyag pótlása - még
ha voltak is egyéni kudarcok és problémák - mert a tanonciskolákban
alapvetően a szakmák tanítása folyt, a többi középiskolában pedig
közismerten magas volt az oktató-nevelőmunka színvonala.
Ebben a rendszerben és helyzetben alapította meg Trefort Ágoston a
Budapesti Állami Középipartanodát, mint mintaiskolát az iparban szükséges
vezetők képzése céljából.
Vissza a könyv tartalomjegyzékéhez!