Ismertető

A művelődéstörténeti sorozat hetedik, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet három részben fogja át a nemzeti eszméléstől a Habsburg Birodalommal való kiegyezésig ívelő időszakot: a nemzetté válás (1790-1848), a polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849), illetve az önkényuralom korát (1849-1867) mutatja be. A politika- és hadtörténeti eseményekhez a felbomló rendi társadalom jellemzése járul. A nyelvtörténet a nyelvújítás folyamatát, módszereit s a legfontosabb nyelvi változásokat idézi a szókészlet, a grammatika, az alaktani kérdések és a mondatszerkesztés terén. A vizsgált két emberöltő legfontosabb irodalomtörténeti eszmeáramlatai és művei arról tanúskodnak, hogy a korabeli sajátos szerepvállalásnak köszönhetően a költők és írók szinte közvetlen hatást gyakoroltak a napi politikára, a történelem alakulására. Ez a korszak a romantika és a nemzeti klasszicizmus időszaka, s a magyar drámairodalom is ekkor született. A művészettörténeti fejezet az építészet, a festészet és a szobrászat klasszicista, majd romantikus emlékein keresztül ábrázolja a művelődési eszmény alakulását. A zenetörténet műzenei és népzenei részre tagolódik: az operajátszás és a népszínmű kezdeteit, a hangversenyélet és zeneoktatás fellendülését, illetve a népdalgyűjtés megindulását, a vokális és hangszeres zene változásait elemzi. Az európai tánckultúrára való kitekintéssel sor kerül nemzeti táncaink, a verbunk és a csárdás leírására, s a táncnak a korabeli társas életben, a közéletben és a művészetekben játszott szerepének bemutatására. Külön rész tartalmazza a magyar színháztörténetet az első kísérletektől a színpadi romantika nemzeti stílussá válásáig. Az egyháztörténeti fejezet a népesség felekezeti megoszlása szerint foglalkozik a római katolikus, a görög katolikus, a görögkeleti (ortodox), a protestáns és a zsidó vallással; a népi hitvilág a hivatalos és a népi vallásos gyakorlat különbségeire hívja fel a figyelmet. A táj és nép fejezet a természetátalakítás első próbálkozásait elemzi, melyet a kor etnikai viszonyai, a nemzeti mozgalmak, illetve a kormányzati rendszer körvonalazása követ. Az életmódot a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az oktatás, a tudomány és a mindennapok sokszínűsége idézi.