Tétel adatlapja
CÍMLAP

Haza és haladás
A reformkortól a kiegyezésig (1790-1867)


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Történelem

  • Politika és hadügy
    • A nemzetté válás kora (1790-1848) (Dobszay Tamás-Hermann Róbert)
    • Polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849) (Hermann Róbert)
    • Az önkényuralom kora (1849-1867) (Fónagy Zoltán-Hermann Róbert)
  • Társadalom (Fónagy Zoltán)

Nyelvtörténet

  • A nyelvújítás története (Dömötör Adrienne)
  • A nyelvújítás módszerei (Dömötör Adrienne)
  • Nyelvi változások a korban (Dömötör Adrienne)
  • A nyelvtudomány története (Dömötör Adrienne)

Irodalom

  • Magyar irodalom a a nyelvújítás korában (Mezei Márta)
  • A reformkor és az önkényuralom időszaka (Szabó G. Zoltán)

Művészetek

  • Művészettörténet (Papp Júlia)
  • Zenetörténet
    • Műzene (Domokos Zsuzsa)
    • Népzene (Tari Lujza)
  • Tánctörténet (Felföldi László)
  • Színháztörténet (Kerényi Ferenc)

Egyháztörténet

  • Vallások, egyházak (Katus László)
  • Népi hitvilág (Tomisa Ilona)

Táj és nép

  • Ember és természet (Dobszay Tamás)
  • Etnikumok, nemzetiségek (Katus László)
  • Politikai földrajz (Dobszay Tamás)

Életmód

  • Gazdaság és gazdálkodás (Fónagy Zoltán)
  • Technikatörténet (Fónagy Zoltán)
  • Oktatás és tudomány (Dobszay Tamás)
  • Mindennapi élet (Fónagy Zoltán-Kocsis Gyula)


Ismertető

A művelődéstörténeti sorozat hetedik, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet három részben fogja át a nemzeti eszméléstől a Habsburg Birodalommal való kiegyezésig ívelő időszakot: a nemzetté válás (1790-1848), a polgári forradalom és szabadságharc (1848-1849), illetve az önkényuralom korát (1849-1867) mutatja be. A politika- és hadtörténeti eseményekhez a felbomló rendi társadalom jellemzése járul. A nyelvtörténet a nyelvújítás folyamatát, módszereit s a legfontosabb nyelvi változásokat idézi a szókészlet, a grammatika, az alaktani kérdések és a mondatszerkesztés terén. A vizsgált két emberöltő legfontosabb irodalomtörténeti eszmeáramlatai és művei arról tanúskodnak, hogy a korabeli sajátos szerepvállalásnak köszönhetően a költők és írók szinte közvetlen hatást gyakoroltak a napi politikára, a történelem alakulására. Ez a korszak a romantika és a nemzeti klasszicizmus időszaka, s a magyar drámairodalom is ekkor született. A művészettörténeti fejezet az építészet, a festészet és a szobrászat klasszicista, majd romantikus emlékein keresztül ábrázolja a művelődési eszmény alakulását. A zenetörténet műzenei és népzenei részre tagolódik: az operajátszás és a népszínmű kezdeteit, a hangversenyélet és zeneoktatás fellendülését, illetve a népdalgyűjtés megindulását, a vokális és hangszeres zene változásait elemzi. Az európai tánckultúrára való kitekintéssel sor kerül nemzeti táncaink, a verbunk és a csárdás leírására, s a táncnak a korabeli társas életben, a közéletben és a művészetekben játszott szerepének bemutatására. Külön rész tartalmazza a magyar színháztörténetet az első kísérletektől a színpadi romantika nemzeti stílussá válásáig. Az egyháztörténeti fejezet a népesség felekezeti megoszlása szerint foglalkozik a római katolikus, a görög katolikus, a görögkeleti (ortodox), a protestáns és a zsidó vallással; a népi hitvilág a hivatalos és a népi vallásos gyakorlat különbségeire hívja fel a figyelmet. A táj és nép fejezet a természetátalakítás első próbálkozásait elemzi, melyet a kor etnikai viszonyai, a nemzeti mozgalmak, illetve a kormányzati rendszer körvonalazása követ. Az életmódot a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az oktatás, a tudomány és a mindennapok sokszínűsége idézi.


×