Ismertető

A művelődéstörténeti sorozat nyolcadik, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet a dualista rendszer kialakulásától az első világháború végéig tárgyalja a köztörténetet, majd a társadalom szerkezetének mozgásait, a népesedési viszonyokat jellemzi. A nyelvtörténet a korabeli nyelvújítási hullámon túl azt vizsgálja, hogyan változtak nyelvünk egyes összetevői, milyen volt az irodalmi és a köznyelv kapcsolata. Az irodalomtörténet a kiegyezés utáni évtizedet jellemző dezillúzió és újromantika, a nagy vállalkozásokat kísérő irodalmi harcok és kísérletek, a századvéget jellemző bohémság és historizmus példáit sorakoztatja föl, majd a 20. század elejének irodalmi forradalmát, a Nyugat első nemzedékének fellépését, illetve az avantgárd mozgalom jelentkezését elemzi. A művészettörténeti fejezet a historizmus és a szecesszió térhódítását mutatja be a különböző művészeti ágakban. A zenetörténet műzenei és népzenei részre tagolódik: a zeneélet intézményeinek kialakulását, a virágzó koncertéletet, az önálló operaház és a felsőfokú zeneoktatás megteremtését, majd a népies műdaltól a magyar nótáig, illetve a népszínműtől az operettig vezető utat ábrázolja, miközben az új században fellépő új nemzedék reprezentásai, Bartók Béla és Kodály Zoltán felfedezik az igazi népdalt. A tánctörténet a kőbe zárt csárdás történetét rajzolja meg európai kitekintéssel. A színháztörténet a polgári színházszervezet kialakulását, a színjátéktípusok és szerepkörök, a különféle színházak és stílusok jellemzését adja. A most elsőként jelentkező filmtörténet a némafilm első korszakát mutatja be. Az egyháztörténeti fejezet Magyarország vallási összetételének árnyalt leírását nyújtja, míg a népi vallásosság bemutatása során többek között a hitélet olyan összetevőiről olvashatunk, mint a falusi papok és a közösség viszonya, a templom szerepe a magyar paraszti kultúrában, a vallásos élet tárgyi világa. A táj és nép fejezet főbb alkotóelemei: ember és természet, politikai földrajz, népesség-etnikumok, település és lakóhely. A dualizmus kori életmódot a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az iskola- és tudománytörténet, illetve a mindennapi élet témakörein keresztül ismerhetjük meg.