CÍMLAP
|
Magyarok a 20. században (1918-2000) TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Történelem
- Köztörténet (Gergely Jenő-Pritz Pál)
- Társadalomtörténet (Romsics Ignác)
Nyelvtörténet
- A történeti háttér és nyelvünk alakulása (Szathmári István)
- A magyar nyelv összetevőinek változásai (Szathmári István)
- Nyelvtani jelenségek (Szathmári István)
- Az irodalmi és a köznyelv (Szathmári István)
- A 20. századi magyar nyelvtudomány története (Szathmári István)
Irodalomtörténet
- Avantgárd és modern klasszicizmus (1918-1945) (Tverdota György / Kappanyos
András / Veres András)
- Államosított irodalom (1945-1968) (Veres András)
- A korszak legjelentősebb alkotói (Veres András)
- Az irodalmi élet alakulása 1968-tól 1980-ig (Veres András)
- A nyolcvanas-kilencvenes évek (Kappanyos András)
Művészetek
- Művészettörténet (Szeifert Judit)
- Zenetörténet
- Műzene (Halász Péter)
- Népzene (Tari Lujza)
- Műzene (Halász Péter)
- Tánctörténet (Felföldi László)
- Színháztörténet (Jákfalvi Magdolna)
- Filmtörténet
- A magyar film 1918-tól 1945-ig (Vajdovich Györgyi)
- Magyar filmtörténet 1945-től napjainkig (Varga Balázs)
- A magyar film 1918-tól 1945-ig (Vajdovich Györgyi)
Egyháztörténet
- Egyházak (Gergely Jenő)
- Népi hitvilág (Tomisa Ilona)
Táj és nép
- Természeti földrajz (Romsics Ignác)
- Népesség, etnikumok (Romsics Ignác)
- Település és lakóhely (Romsics Ignác)
Életmód
- Gazdaság és gazdálkodás (Romsics Ignác)
- Technikatörténet (Estók János)
- Iskola- és tudománytörténet (Romsics Ignác)
- Mindennapi élet (Romsics Ignác)
Ismertető
A művelődéstörténeti sorozat kilencedik, befejező, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.
A történelem fejezet az őszirózsás forradalom kitörésétől követi nyomon az önállóságát elnyert magyar nemzetállam számára oly sok megpróbáltatással járó 20. század eseményeit, majd a társadalmi szerkezet átrétegződését jellemzi. A nyelvtörténet a nyelvhasználati szokások, a szó- és kifejezéskészlet változásairól, valamint az irodalmi és a köznyelv viszonyairól szól. Az irodalomtörténet fejezet a hazai irodalmi élet, a Nyugat három nemzedékének és a népi mozgalom képviselőin kívül kitér az emigráció és a kisebbségi magyar irodalom bemutatására, az 1945-ben államosított irodalom, majd az 1968, valamint 1989 utáni változások korszakolását végzi el. A művészettörténeti fejezet elsősorban a képző- és iparművészet, illetve az építészet fő tendenciáit elemzi. A zenetörténet a maga sokszínűségében ábrázolja a zenei élet jelenségeit, intézményi hátterét, a népzenekutatás átformálódó feladatkörét. A tánctörténet a nemzetközi kitekintésen túl a hazai hivatásos és hagyományos tánc jellemzését nyújtja, s kapcsolatának bemutatását a tudományhoz, más művészeti ágakhoz. A színháztörténet megállapítása szerint a 20. század a színházépítések, átnevezések, felújítások és hagyományőrzések százada volt. A filmtörténet a magyar hangosfilm kialakulását és aranykorát, majd a politika és az ideológia fogságában töltött évtizedeket mutatja be a független film áttöréséig. Az egyháztörténeti fejezet az egyháznak a keresztény nemzeti Magyarország konszolidációjában betöltött szerepét írja körül, majd a gyökeresen átalakult helyzetben tanúsított önvédelem szakaszait és a rendszerváltás után bekövetkezett minőségi változásokat jellemzi. A táj és nép fejezet egyes részei: természeti földrajz, népesség és etnikumok, település és lakóhely. A korabeli életmódot a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az iskola- és tudománytörténet, illetve a mindennapi élet témakörein keresztül ismerhetjük meg.