Tétel adatlapja
CÍMLAP

A Dunánál
Magyarok a 20. században (1918-2000)


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Történelem

  • Köztörténet (Gergely Jenő-Pritz Pál)
  • Társadalomtörténet (Romsics Ignác)

Nyelvtörténet

  • A történeti háttér és nyelvünk alakulása (Szathmári István)
  • A magyar nyelv összetevőinek változásai (Szathmári István)
  • Nyelvtani jelenségek (Szathmári István)
  • Az irodalmi és a köznyelv (Szathmári István)
  • A 20. századi magyar nyelvtudomány története (Szathmári István)

Irodalomtörténet

  • Avantgárd és modern klasszicizmus (1918-1945) (Tverdota György / Kappanyos András / Veres András)
  • Államosított irodalom (1945-1968) (Veres András)
  • A korszak legjelentősebb alkotói (Veres András)
  • Az irodalmi élet alakulása 1968-tól 1980-ig (Veres András)
  • A nyolcvanas-kilencvenes évek (Kappanyos András)

Művészetek

  • Művészettörténet (Szeifert Judit)
  • Zenetörténet
    • Műzene (Halász Péter)
    • Népzene (Tari Lujza)
  • Tánctörténet (Felföldi László)
  • Színháztörténet (Jákfalvi Magdolna)
  • Filmtörténet
    • A magyar film 1918-tól 1945-ig (Vajdovich Györgyi)
    • Magyar filmtörténet 1945-től napjainkig (Varga Balázs)

Egyháztörténet

  • Egyházak (Gergely Jenő)
  • Népi hitvilág (Tomisa Ilona)

Táj és nép

  • Természeti földrajz (Romsics Ignác)
  • Népesség, etnikumok (Romsics Ignác)
  • Település és lakóhely (Romsics Ignác)

Életmód

  • Gazdaság és gazdálkodás (Romsics Ignác)
  • Technikatörténet (Estók János)
  • Iskola- és tudománytörténet (Romsics Ignác)
  • Mindennapi élet (Romsics Ignác)


Ismertető

A művelődéstörténeti sorozat kilencedik, befejező, magyar nyelvű része az eddigiekhez hasonlóan köz- és felsőoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet az őszirózsás forradalom kitörésétől követi nyomon az önállóságát elnyert magyar nemzetállam számára oly sok megpróbáltatással járó 20. század eseményeit, majd a társadalmi szerkezet átrétegződését jellemzi. A nyelvtörténet a nyelvhasználati szokások, a szó- és kifejezéskészlet változásairól, valamint az irodalmi és a köznyelv viszonyairól szól. Az irodalomtörténet fejezet a hazai irodalmi élet, a Nyugat három nemzedékének és a népi mozgalom képviselőin kívül kitér az emigráció és a kisebbségi magyar irodalom bemutatására, az 1945-ben államosított irodalom, majd az 1968, valamint 1989 utáni változások korszakolását végzi el. A művészettörténeti fejezet elsősorban a képző- és iparművészet, illetve az építészet fő tendenciáit elemzi. A zenetörténet a maga sokszínűségében ábrázolja a zenei élet jelenségeit, intézményi hátterét, a népzenekutatás átformálódó feladatkörét. A tánctörténet a nemzetközi kitekintésen túl a hazai hivatásos és hagyományos tánc jellemzését nyújtja, s kapcsolatának bemutatását a tudományhoz, más művészeti ágakhoz. A színháztörténet megállapítása szerint a 20. század a színházépítések, átnevezések, felújítások és hagyományőrzések százada volt. A filmtörténet a magyar hangosfilm kialakulását és aranykorát, majd a politika és az ideológia fogságában töltött évtizedeket mutatja be a független film áttöréséig. Az egyháztörténeti fejezet az egyháznak a keresztény nemzeti Magyarország konszolidációjában betöltött szerepét írja körül, majd a gyökeresen átalakult helyzetben tanúsított önvédelem szakaszait és a rendszerváltás után bekövetkezett minőségi változásokat jellemzi. A táj és nép fejezet egyes részei: természeti földrajz, népesség és etnikumok, település és lakóhely. A korabeli életmódot a gazdaság és gazdálkodás, a technikatörténet, az iskola- és tudománytörténet, illetve a mindennapi élet témakörein keresztül ismerhetjük meg.


×