CÍMLAP
|
A Hunyadiak és a Jagelló-kor (1437-1526) TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Történelem
- Politika (Tringli István)
- Hadtörténet (Tringli István)
- Társadalom (Tringli István)
- Gazdaság (Tringli István)
Nyelv
- A kései ómagyar kor (S. Hámori Antónia)
- A kor nyelvi rendszere (S. Hámori Antónia)
Irodalom
- Magyar nyelvű irodalom (Madas Edit)
- Latin nyelvű irodalom (Szovák Kornél)
- Humanista irodalom (Pajorin Klára)
Művészetek
- Művészettörténet (Buzás Gergely)
- Zene (Mezei János)
- Tánc (Felföldi László)
Egyháztörténet
- Vallás, egyház (Rácz György)
- Népi hiedelemvilág (Csukovits Enikő)
Táj és nép
- Természeti földrajz (Tringli István)
- Etnikumok (Tringli István)
- Kormányzat (Tringli István)
- Település és lakóhely
- Városok (Siklósi Gyula)
- Visegrád városa (Buzás Gergely)
- A visegrádi királyi palota (Buzás Gergely)
- A visegrádi vár (Buzás Gergely)
- Visegrád - ferences kolostor (Romhányi Beatrix)
- Szentkirály - egy alföldi falu (Pálóczi Horváth András)
- Városok (Siklósi Gyula)
Életmód
- Gazdálkodás (Tringli István)
- Foglalkozások (Siklósi Gyula)
- Iskolázás (Csukovits Enikő)
- Mindennapi élet (Csukovits Enikő)
Ismertető
A magyar, angol és német nyelvű művelődéstörténeti sorozat negyedik része az előzőekhez hasonlóan közoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.
A történelem fejezet nyomon követi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király halálától a mohácsi csatatérig vezető szűk évszázad megannyi politikai, hadtörténeti eseményét, bepillantást enged a korabeli társadalom és gazdaság változatos világába. A nyelvtörténet a kései ómagyar kort jellemzi; az irodalmi műveltség leírásakor a magyar és a latin nyelv, a középkori eszmeiség, a teológiai irodalom mentén indul el, s eljut a humanista irodalom bemutatásáig. A művészettörténet sokszínűsége többek között az építészet, szobrászat, oltárművészet, könyvfestészet terén mutatkozik meg, melyet a népzene, a városi és főúri zeneélet, a paraszti és a reneszánsz udvari táncok összefoglalása zár. A következő fejezet az egyháznak a hitéletben, a politikában, a művelődésben játszott szerepét mutatja be, de kitér a népi vallásosságra és orvoslásra is. A természeti földrajz, az etnikumok, a kormányzat, a település, a lakóhely a főbb részei a táj és nép fejezetnek, melyben Visegrád és Szentkirály példázza a korabeli városi s falusi élet színtereit. Az egykori életmódot a gazdálkodás, a foglalkozások, az iskolázás és a mindennapi élet témakörei mutatják be.