Tétel adatlapja
CÍMLAP

Pannon reneszánsz
A Hunyadiak és a Jagelló-kor (1437-1526)


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

Történelem

  • Politika (Tringli István)
  • Hadtörténet (Tringli István)
  • Társadalom (Tringli István)
  • Gazdaság (Tringli István)

Nyelv

  • A kései ómagyar kor (S. Hámori Antónia)
  • A kor nyelvi rendszere (S. Hámori Antónia)

Irodalom

  • Magyar nyelvű irodalom (Madas Edit)
  • Latin nyelvű irodalom (Szovák Kornél)
  • Humanista irodalom (Pajorin Klára)

Művészetek

  • Művészettörténet (Buzás Gergely)
  • Zene (Mezei János)
  • Tánc (Felföldi László)

Egyháztörténet

  • Vallás, egyház (Rácz György)
  • Népi hiedelemvilág (Csukovits Enikő)

Táj és nép

  • Természeti földrajz (Tringli István)
  • Etnikumok (Tringli István)
  • Kormányzat (Tringli István)
  • Település és lakóhely
    • Városok (Siklósi Gyula)
    • Visegrád városa (Buzás Gergely)
    • A visegrádi királyi palota (Buzás Gergely)
    • A visegrádi vár (Buzás Gergely)
    • Visegrád - ferences kolostor (Romhányi Beatrix)
    • Szentkirály - egy alföldi falu (Pálóczi Horváth András)

Életmód

  • Gazdálkodás (Tringli István)
  • Foglalkozások (Siklósi Gyula)
  • Iskolázás (Csukovits Enikő)
  • Mindennapi élet (Csukovits Enikő)


Ismertető

A magyar, angol és német nyelvű művelődéstörténeti sorozat negyedik része az előzőekhez hasonlóan közoktatási célú felhasználásra szánt interaktív taneszköz.

A történelem fejezet nyomon követi Zsigmond német-római császár, magyar és cseh király halálától a mohácsi csatatérig vezető szűk évszázad megannyi politikai, hadtörténeti eseményét, bepillantást enged a korabeli társadalom és gazdaság változatos világába. A nyelvtörténet a kései ómagyar kort jellemzi; az irodalmi műveltség leírásakor a magyar és a latin nyelv, a középkori eszmeiség, a teológiai irodalom mentén indul el, s eljut a humanista irodalom bemutatásáig. A művészettörténet sokszínűsége többek között az építészet, szobrászat, oltárművészet, könyvfestészet terén mutatkozik meg, melyet a népzene, a városi és főúri zeneélet, a paraszti és a reneszánsz udvari táncok összefoglalása zár. A következő fejezet az egyháznak a hitéletben, a politikában, a művelődésben játszott szerepét mutatja be, de kitér a népi vallásosságra és orvoslásra is. A természeti földrajz, az etnikumok, a kormányzat, a település, a lakóhely a főbb részei a táj és nép fejezetnek, melyben Visegrád és Szentkirály példázza a korabeli városi s falusi élet színtereit. Az egykori életmódot a gazdálkodás, a foglalkozások, az iskolázás és a mindennapi élet témakörei mutatják be.


×