CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. A gyermekkortörténet születése
1.1. Új tudományágak keletkezése
1.2. A gyermekkortörténet bölcsőjénél
1.3. Ariès mellett és ellen
1.4. Lloyd DeMause pszichogenetikus fejlődésmodellje
1.5. Történeti demográfia és gyerekkortörténet
1.6. Romantikus gyermekeszmény, romantikus gyermekkép
2. A tizenkilencedik századi gyermekszemlélet eszme- és társadalomtörténeti
előzményei
2.1. Erasmus nevelési tanácsai
2.2. Luther és a puritanizmus gyermekszemlélete
2.3. Locke gyermekképének és gyermekfelfogásának ellentmondásai
2.4. A gyermekek életkörülményei a tizennyolcadik század Európájában
2.5. Rousseau "Janus-arcú" gyermekszemlélete
3. A tizenkilencedik századi gyermekkor jellemzői a család, az iskola és
a pedagógiai elméletek tükrében
3.1. A magánszféra kialakulása
3.2. A gyermeklét új elemei
3.3. Az anyaság új dimenziói
3.4. Apák új szerep
3.5. Irodalmi naplók a gyermeknevelésről
3.6. A herbartizmus diadala
3.7. "Fekete pedagógia" és testi fenyítés
3.8. Iskolakritika és új gyermekszemlélet
3.9. Mítoszteremtés és demitologizálás
4. Tizenkilencedik századi magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek
gyermekszemlélete
4.1. Tanítóképzés és a középiskolai tanárképzés a 19. században
4.2. Embereszmény, gyermekkép és gyermekfelfogás a tanítói kézikönyvekben
4.3. A kiválasztott neveléstani kézikönyvek és tankönyvek szerzői
4.4. A gyermekről a források tükrében
4.5. Összegzés, következtetések
Irodalom
Bevezetés (részlet)
Az értekezésben bemutatott gyermekkortörténeti vizsgálódások alapvetően eszmetörténeti és mentalitástörténeti irányultságúak, a gyermekre vonatkozó szemléletmód változásaira koncentrálnak. A szerteágazó tematika a tágabb értelemben vett gyermekkortörténeti feldolgozás lehetőségét is felkínálja, amelynek során a határtudományok egyre bővülő ismeretanyagának a szintetizálására is sor kerülhetne. Ez egy későbbi kutatás feladata.
A disszertáció első fejezetében a gyermekkortörténet eddigi fejlődésének historiográfiai áttekintését végzem el, különös tekintettel az egymással vitatkozó irányzatok álláspontjainak érzékeltetésére.
A második fejezetben azoknak az eszme- és társadalom- és gyermekkortörténeti előzményeknek, fejlődési íveknek a bemutatására vállalkozom, amelyek elősegítik a "hosszú tizenkilencedik században" írt magyar neveléstani kézikönyvek és tankönyvek gyermekképének és gyermekfelfogásának tágabb összefüggésekbe helyezését.
A harmadik fejezet tárgya a vizsgált korszak általános és magyar gyermekkortörténeti sajátosságainak jellemzésére, a változások főbb irányainak elemzésre (különös tekintettel a szülői szerepek és a gyermekszemlélet alakulásának összefüggéseire).
Ezt követően kerül sor a negyedik fejezetben a kiválasztott húsz neveléstani kézikönyv, illetve tankönyv tartalmának gyermekkortörténeti és eszmetörténeti szempontok szerint való elemzésre és a következtetések megfogalmazására.