Bevezetés (részlet)

Előző szöveggyűjteményünk szemelvényeivel (Iskola és társadalom, Pécs, 1996) azt kívántuk bemutatni, hogy milyen válaszok adhatók az egyenlő esélyeket hirdető iskoláztatás évei alatt újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségekre. A jelen kötetben azokat a magyar kutatásokat mutatjuk be, melyek e gondolatkörbe illeszthetők.

A tanulmányok segítségével saját közelmúltunk társadalmi változásainak tükrében értelmezhetjük újra a társadalmi környezet és a politikai viszonyok közvetlen és közvetett, manifeszt és latens hatásait. A szöveggyűjtemény tanulmányai vonatkoztatási pontokat, értelmezési kereteket jelenthetnek napjaink oktatáspolitikai kérdéseivel kapcsolatos véleményalkotásainkban is.

A bemutatott tanulmányok diagnózisa és okkeresése további kérdéseket vet fel. A tudományos kutatást tekintve vizsgálható, hogy a korábban megismert teóriák mellett megjelentek-e az oktatásszociológiában a gondolkodásmódra befolyásolt gyakorló más szellemi áramlatok, sokszínűbbé váltak-e a probléma-megközelítések és a válaszadások. Nem tekinthetünk el annak a számbavételétől sem, hogy az alapkutatásokra épültek-e alkalmazott kutatások és azok mit eredményeztek. Felfedezhetjük-e hatásukat az oktatáspolitikai döntésekben? Számunkra azonban az a fő kérdés, hogy az iskolarendszer és a társadalom összefüggéseire figyelő szemléletmód részévé vált-e a pedagógusok gondolkodásmódjának.

E szöveggyűjtemény szerkesztésének időpontjában a nappali tagozaton végző tanárjelöltek intézményes keretek között esetlegesen tanulnak csak oktatásszociológiát. Hogy e társadalmi tudás hiánya mekkora, azt azok a posztgraduális képzésben résztvevő pedagógia szakos hallgatók fogalmazták meg, akik előtt megnyílt egy értelmezhető és folyamatosan újraértelmezhető többdimenziós iskola világa. Köszönettel tartozom jelenlegi és volt hallgatóimnak, akik véleményeikkel, szakdolgozataikkal és mérhetetlen tudásvágyukkal e világ további tágításához járulnak hozzá.

Pécs, 1999. nyara
Meleg Csilla