veszprémvölgyi alapítólevél, Ilona-legenda

Veszprémvölgyi monostor alapítólevele

Szent István egyetlen korunkra maradt görög nyelvű oklevele, mely ma Kálmán király 1109. évi görög másolatában és latin megújításában áll rendelkezésünkre. Az oklevélben a király birtokokkal adományozta meg az általa alapított veszprémvölgyi görög szertartású apácamonostor lakóit. A szöveg nyelvünk legrégibb szórványemlékeit tartalmazza a felsorolt helynevek alakjában.

SzK

Ilona-legenda

A veszprémi Szent Katalin-kolostor szentéletű apácája volt, aki életében részesült a krisztusi sebek adományában, megjósolta a tatárok betörését, s feltehetőleg 1241-ben halt meg. Sírjánál halála után csodák történtek. Életéről csak legendájából értesülünk, melyet 1409-ben Gergely domonkos tartományfőnök küldött meg a velencei tartományfőnöknek, aki Sienai Szent Katalin stigmáinak ügyében vizsgálódott. Veszprémi Boldog Ilona legendája feltehetőleg két részben készült, s az 1270-es évek első felében egyesítették a két részt. Kései feltűnése ellenére a benne olvasható adatok hitelesítik Árpád-kori eredetét. Nyelvi és szerkezeti igényei még egyszerűbbek, mint a Margit-legenda esetében, a szöveg az Ilonával életében és a sírjánál halála után történt csodák száraz elbeszélésére szorítkozik.

SzK