Mór

Az első magyarországi legenda írója Mór pécsi püspök volt, aki egyben az első név szerint ismert magyar születésű író. "A szent remeték, Zoerard hitvalló és Benedek vértanú életírása" (Vita sanctorum heremitarum Zoerardi confessoris et Benedicti martiris) címen megírta a lengyelországi (újabb vélemény szerint isztriai) származású András-Zoerard és Benedek Nyitra-vidéki, vágvölgyi remeték élettörténetét. A szerzőt nem csak Imre herceg és Gellért püspök legendái említik, hanem az egykorú okleveles anyagban is találkozunk nevével: 1055-ben ott szerepel a Tihanyi alapítólevél aláírói között, s ott a neve Radó nádor csak részben hiteles oklevelében is. Rövid szövegezésű és egyszerű nyelvezetű legenda Szent Zoerard-András élettörténetét és csodáit tartalmazza, s megemlíti tanítványának, Benedeknek a vértanúhalálát is. Hőse életéről Fülöp zobori apáttól nyert ismereteket, Benedeket pedig maga is látta pannonhalmi éveiben. A mű megírására talán az uralkodóház tagjának, Géza hercegnek a kérése adott ösztönzést: 1064 húsvétján Pécsett találkozott Salamon király, valamint Géza és László herceg, s Géza ez alkalommal kérte Mór püspöktől ereklyéül András hitvalló vezeklőövének felét. A szöveg rövidsége és igénytelen tartalma ellenére kiváló stiliszta szerzőre vall, aki az ábrázolás középpontjába nem annyira a kronológikus életpályát, mint inkább az aszkétikus eszményt állította.

SzK