pécsi és veszprémi alapítólevél, Bonipert

pécsi püspökség alapítólevele

Egyike Szent István többé-kevésbé hiteles (a későbbiekben megváltoztatott, átszerkesztett) szövegben korunkra maradt három latin nyelvű oklevelének. A király ezzel az 1009. augusztus 23-án Győrben kelt oklevelével alapította meg a pécsi püspökséget a pápa beleegyezésével, valamint Azo püspök, pápai legátus, továbbá a főurak jelenlétében, s egyben kijelölte a határait is. Első püspökké a Fulbert chartres-i püspökkel levelező Bonipertet tette meg. Az oklevél szövegét több ízben is átírták, de csak az 1404-es somogyi konventi átiratban maradt az utókorra. Írója a német kancelláriában tevékenykedhetett korábban, valószínűleg Egilbert kancellár keze alatt, de biztosan nem volt azonos személy Szent István pannonhalmi oklevelének írójával.

SzK

veszprémi püspökség alapítólevele

A fennmaradt szöveg szerint 1009-ben, korábbi vélemények szerint azonban inkább 1002-ben, a Veszprém megyei Sólyon kelt oklevélben Szent István király a veszprémi püspökségnek és István nevű püspökének rendelte alá Veszprém, Székesfehérvár, Kolon és Visegrád vármegyéket a területükön lévő összes egyházi intézményekkel együtt, vagyis kijelölte az egyházmegye területét. Törzsbirtokként tartozékaikkal Veszprém vármegyében Cari, Fehér vármegyében Ausi, Cari és Bergen falvakat, továbbá Kolon, Visegrád és Hurhida megyék területén egy-egy falut adott neki. Az oklevél szövege csak IV. Béla 1257. évi (hamis) és a tihanyi konvent 1295 körüli hiteles átiratában maradt fenn, keltezést azonban csak a hamis oklevél tartalmaz. Az átírások folyamán ugyan hibák csúsztak a szövegbe, de lényegében változatlan formában van ma is a kezünkben. A latinságában található jellemző terminológia alapján valószínű, hogy Észak-Itáliából származó jegyző fogalmazta.

SzK

Bonipert

Pécs első püspöke volt, aki 1009-1036 között állt a püspökség élén, 1036-tól Mór püspök lett az utóda. A püspökségről való lemondásának, esetleg más püspökségre való áthelyezésének oka ismeretlen. Neve alapján Lombardiából származhatott, Péter comoi püspök (III. Ottó, majd Arduin itáliai király kancellárja) mellett lehetett jegyző, s 1009 előtt a Szent István nővére és Orseolo Ottó velencei dózse közti házasság közvetítőjeként kerülhetett Magyarországra. Felvetődött, hogy ő fogalmazta a veszprémi püspökség észak-itáliai sajátosságokat felmutató alapítólevelét. Levelezésben állt Fulbert Chartres-i püspökkel, akinek a válaszlevele szerint Bonipert a középkor egyik legkedveltebb latin nyelvtankönyvét, Priscianus grammatikáját kérte. Halálát a Pozsonyi Évkönyv 1042-re teszi.

SzK