István király oklevelei és törvényei, Admonti-kódex
| |
|
István király neve alatt összesen tíz oklevél szövege maradt korunkra, ebből egy görög nyelvű, hat pedig későbbi hamisítvány (a nyitrai 1006-ból, a pécsváradi 1015-ből, a két zalavári 1019-ből és 1024-ből, a bakonybéli 1037-ből és a keltezetlen ravennai oklevél). A fennmaradó három latin nyelvű oklevél interpolált, vagyis a szövegét többé-kevésbé később betoldásokkal megváltoztatták: a pannonhalmi alapítólevél 1002-ből, a veszprémi és a pécsi püspökség alapítólevele 1009-ből. Az utóbbi kettő későbbi átiratban maradt fenn, egyedül a pannonhalmi oklevél szeretné az István-koriság látszatát kelteni.
SzK
István király törvényei
Első királyunk neve alatt két törvénykönyv maradt korunkra, összesen 56 törvénycikkellyel. Az első könyv vélhetőleg István uralma elején, a második a vége felé keletkezett, de lehet, hogy az 56 cikkely kettőnél több törvénykező alkalom termése. Legrégibb kódexe a 12. századi Admonti-kódex. A törvények összeállítója forrásul használta a 847. évi mainzi zsinat határozatait, a bajor népjogot és az álizidori kánongyűjteményt. Az első könyvhöz előszó is csatlakozik.
SzK
Admonti-kódex
Szent István király törvényeinek legrégibb kézirata, mely azonban a két törvénykönyvnek nem az összes, csak 50 cikkelyét tartotta fenn. A kódex a 12. században monostori íróműhelyben íródott. Jelenleg az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Budapesten. )
SzK