kalocsai 1. és 2. székesegyház, kalocsai királyfej

kalocsai első székesegyház -11. század eleje

Egyszerű szerkezetű, egyhajós, félköríves szentélyzáródású épület, melynek homlokzata elé kéttornyos előtemplomot emeltek. Egyik érseki sírjából került elő az Árpád-kori főpapi jelvények eddig legteljesebb leletegyüttese (pásztorbot feje, kehely, patena, gyűrű, mellkereszt és palliumtűk). A kutatás általában Saul érsekhez (1192-1202) köti e tárgyakat, de megfogalmazódott 11. századi keltezésükkel Asztrik érsekhez való kapcsolásuk is.

Koszta László nyomán

Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 317.

kalocsai második székesegyház -13. század eleje

A háromhajós, kereszthajóval ellátott, szentélykörüljárós templom a francia katedrálisok mintájára készült, melynek építése 1230 előtt befejeződött. A ma már csak alaprajzában ismert épületnek néhány faragott oszlopfője és a székesegyház főkapuját díszítő koronás királyfej bizonyítja, hogy a 12. század végi esztergomi építkezéseken dolgozó kőfaragó mesterek kerültek át Kalocsára.

Koszta László nyomán

Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 317.

kalocsai királyfej -13. század eleje

1912-ben került elő a kalocsai székesegyház feltárása során. Szemközti nézetű férfi alak mélyen ülő szemekkel, bajusszal, körszakállal. Fején keskeny abroncsú, nyitott korona. Kiléte, egykori elhelyezése illetve származása nem tisztázott. Feltehetőleg a második kalocsai székesegyház főkapujának díszítéséhez tartozhatott.

A szobor a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, kölcsön tárgyként a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható Budapesten.

KT