ereklye, ereklyekultusz

Az ereklye szorosabb értelemben a szentek teste, testrészei, csontjai illetve tárgyai. Az ereklyekultusz kialakulása összefügg a vértanúk kultuszával. Az ereklyék már a kereszténység első századaiban vallásos tiszteletben részesültek. Magyarországra az első kultusztárgyak még István király uralkodása idején kerültek, majd a hazai szentté avatások során is megnövekedett a számuk mindenek előtt Szent István és Szent Gellért ereklyéivel. II. András király 1218-ban a Szentföldről számos ereklyét hozott magával, melyeket szétosztott a főpapok között. Püspöki székhelyek, prépostsági és apátsági templomok is rendelkeztek híres ereklyékkel, melyek a zarándoklatok révén egy-egy terület kultikus központjaivá váltak.

Sümegi József nyomán

Korai Magyar Történeti Lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 195.