böjt, rítus, zsolozsma

Gellértet Csanádra viszik
Nyugati és keleti egyház
II. Orbán pápa 1
Krisztus ábrázolás
Szent Benedek
böjt

A böjtöt mint a vallási élet jelenségét más egyistenhívő vallás, pl. a mohamedán is ismeri és híveitől megköveteli. A keresztény tanítás értelmében az étkezéstől való önmegtartóztatást jelenti, a testi vágyak megfékezésére, a bűnbánat kifejezésére és a lélek felemelésére. A tilalom általában a húsételek fogyasztására vonatkozott (ezért rendkívüli jelentősége volt a haltenyésztésnek a középkorban, amelyre a tilalom nem vonatkozott), valamint az étkezések számára illetve az ételek mennyiségére (pl. napi három étkezés, egyszeri jóllakással), mely alól a gyerekek, az öregek és a betegek kaphattak felmentést. Az egyházi év rendes böjti időszakai (a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt és a négy évszakhoz kötött ún. kántorböjtök, negyedévi böjti napok) mellett kötelező böjt előzte meg a nagyobb ünnepeket és a jelentősebb egyházi eseményeket és szertartásokat, pl. a szentté avatási eljárásnál a szent maradványainak a sírból való kiemelését, a tüzesvaspróbát.

SZK


rítus

A szertartás végzésének rendje, mely már a kereszténység legkorábbi időszakaiban jelentős eltéréseket mutat. Mire 1054-ben a bizánci és a római kereszténység egyházszervezetileg is két (görög és latin) ágra szakadt, a két fél szertartásrendje már évszázadok óta messzire távolodott egymástól.

SZK


zsolozsma (officium)

A nyilvános istentiszteletnek a mise melletti másik formája. A papság hivatalos, karban mondott imádsága, mely naponta meghatározott számú és meghatározott időpontban elmondandó imaórára volt osztva, s melyre a világi papság és a szerzetesek egyaránt kötelezve vannak. A beosztást pontosan Szent Benedek szerzetesi szabályzata határozta meg. Eszerint van matutinum, laudes, prima, tertia, sexta, nona, vesperae és completorium. Az imaórák zsoltárokból, himnuszokból és könyörgésekből, valamint olvasmányokból állnak. A szerkönyvet, mely az egyes imaórák szövegeit magába foglalja, a 13. század óta breviáriumnak, zsolozsmáskönyvnek nevezik. A papi zsolozsma két nagy válfaja a székesegyházi és a szerzetesi gyakorlat.

SZK