Utószó

"Az Unió tiszteletben tartja a demokratikus alapelvekre épülő kormányzati rendszerű tagállamok nemzeti identitását" - mondja ki az 1992. február 7-én, Maastrichtban kelt Szerződés az Európai Unióról. A Közös rendelkezések F. cikkelyének (1) bekezdése - mely idéztetett - világossá teszi, hogy az EU nem jelent olvasztótégelyt, a közösségben a nemzeti kultúráknak erősödniük, gazdagodniuk kell. Mindamellett sok közös európai érték hat az itt élőkre, ezen értékrend legfontosabb eleme, hogy a jogok mellett a kötelességek azonos súllyal esnek latba. A szabadság a felelősséggel társul. Hazánk utóbbi évezredbeli teljesítménye egyértelművé teszi, hogy elsősorban az európai közösségnek fontos Magyarország gyors uniós csatlakozása. Kultúránk az egyik legeredetibb művelődés a földkerekségen, az emberiség számos problémájának megoldásához jól hozzájárulhat a jövőben is a magyar gondolkodásmód. Országunk hangsúlyt adhat a tág értelemben vett környezettudatos értékrend fontosságának, az ember és a természet iránti felelősségnek. Történelmünkben már az 1222-es Aranybulla felragyogtatja a kornak megfelelő demokrácia igényét, és a számos sorscsapás közepette ez a kívánalom társadalmunkban fennmaradt. Fontos tisztáznunk: versenyképes lehet-e a nemzetek Európája az észak-amerikai és a távol-keleti, nagyrészt globalizált kultúrájú övezetekkel? Magyarország mi mindennel gazdagíthatja az Európai Uniót, mivel segítheti a globális bajok enyhítését? Idehaza hogyan teheti a köznapi gondolkodás részévé a demokrácia polgári minőségét a magyar értelmiség? Tudatosítható-e az elvadult globalizáció közepette is a társadalomban, hogy a jog és a szabadság mellett a kötelesség és a felelősség is része az európai értékrendnek? Ezekre és más kérdésekre Árva László, Bod Péter Ákos, Bogár László, Dávid Ibolya, Körmendy-Ékes Judit, Lányi Zsolt, Matolcsy György, Navracsics Tibor, Németh Zsolt, Sasvári Szilárd, Turi-Kovács Béla és Vass Csaba ad feleletet a Magyar Média Műhely tagjai által készített interjúkban.