Törzsnevek

Bíborbanszületett Konstantin "A birodalom kormányzásáról" című munkájának 40. fejezetében így ír "A kabarok és a türkök törzseiről": "Első a kabaroknak a kazároktól elszakadt ... törzse, a második a Nyekié, harmadik a Megyerié, negyedik a Kürtügyermatué, ötödik a Tarjáné, hatodik Jeneh, hetedik Keri, nyolcadik Keszi." A hét magyar törzs neve a Nyék, Megyer, Kürt és Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér és Keszi helynevekben maradt fenn. Etimológiájuk legtöbb esetben bizonytalan:

NYÉK: a név eredete a nyék közszavunkkal kapcsolatos. Az alapszó az ugor eredetű "nyé", melynek jelentése 'köt-fon'. Ehhez járult a "-k" névszóképző, így jelentése 'kerítés, sövény', 'elkerített hely'. Ez mutathatja a törzs elővéd szerepét a törzsszövetségen belül.

MEGYER: számos helynevünk őrzi ezt a törzsnevet, mely a magyar népnév magas hangrendű párja.

KÜRT és GYARMAT: az egykoron bizonyára önálló törzseket összevontan sorolta fel lista. A Kürt törzsnév török eredetű magyarázata 'hóvihar, hólavina, hótorlasz' lenne, újabban egy hadi műszó 'mellecske' értelmezéssel a törzs hadrendben illetve a törzsszövetségben elől elfoglalt helyére utal. A Gyarmat etimológiája vitatott, talán szintén török eredetű: hadi műszóként 'hát mögötti' jelentésű.

TARJÁN: helynévi adataink Tarján, Tarány, Terény alakúak, forrása a tarkán török méltóságnév lehetett.

JENŐ: a bolgár-török eredetű szó etimológiája még nem tisztázott, egy hadi műszóval 'oldalka' - azaz az oldalvéd szerepre utalna.

KÉR: sikertelen megfejtési kísérletek után újabban egy török hadi műszóval magyarázott etimológiája szerint 'utolsó' - vagyis a hadrendben elfoglalt helye alapján hátvéd szerepet játszottak.

KESZI: az egyik magyarázat szerint csuvasos hangalakú 'rész, darab, töredék' jelentés képzelhető el.