Országalma, jogar

ORSZÁGALMA

Az országot, a földet, bizánci felfogás szerint a világot jelképező hatalmi jelvény. Szent Istvánt a koronázási paláston egyszerű kereszttel ékesített országalmával ábrázolják, amely már az Árpád-korban elveszhetett. A jelenlegit a 14. századra keltezik, mert Anjou-kori (Károly Róbert) címer van rajta. Az aranygömb egyszerű, dísztelen, kissé lapított, tetején kettős - apostoli - kereszt van.

JOGAR

A magyar koronázási jogar (latinul: sceptrum) 37,5 cm hosszú, buzogány alakú, keleti eredetű hatalmi jelvény. A világ harmadik legnagyobb átfúrt kristálygömbje díszíti, melyre három oldalról oroszlánt véstek (a fatimidai művészetben közkeletű díszítő minta a hármas oroszláncsoport, melynek combjait növényi dísz hangsúlyozza). Alul és felül tíz-tíz sziromlevélre tagolódó aranylemez fedi, amelyet három kettőspánt fog össze. Az egész foglalatot - melyről aranyláncocskákon aranygolyók függnek - dús, félpalmettát mintázó Könyves Kálmán kori filigránmustra díszíti. A felső rozettán végtelenített, gyöngyözött, titkos kabalisztikus jegy. Körtefa nyelének borítása négy sávban végigfutó, aranyozott ezüstszálból készült, a fej mintázatához hasonló filigránfonat. Említése először I. András idejéből, a tihanyi alapítólevélben (1055) található.