Pénzverés, pénz, pénzverde

PÉNZVERÉS

A középkori Európában a legelterjedtebb fizetőeszköz az apró ezüstpénz, a dénár volt, melyet az ezüst és a réz különböző arányú ötvözetéből vertek. A pénzverés mindenhol az uralkodó előjogai közé tartozott. A pénzt törvényesen előírt súlya és finomsága tette hivatalosan használható fizetőeszközzé, értéke a nemesfémtartalomtól függött. Az éremképen feltüntették a kibocsátó jelképeit (címer vagy képmás), ami hitelességét és minőségét volt hivatva szavatolni. Magyarországon csak a király veretett pénzt, elsőként Szent István. A koraközépkori magyar pénzverésben azt írták elő, hogy a pénzverési alapsúlyból hány penzát verjenek. A penza számítási egység volt: 40 dénárt jelentett. A pénzverésnek az ókortól elterjedt s egészen az újkorig használt technikája az ún. kalapács- vagy kéziverés. Az érem elő- és hátlapjának megfelelően verőtőpárt készítettek. A verőtövek végeire a pénz két oldalának negatív vésete került. Ezt igény szerint esetleg poncolták, azaz pontverővel díszítették. Ez jellemző a 11-12. századi magyar pénzekre is. A vésett képek közé helyezték a fémlapkát, majd kalapáccsal ütéseket mértek a felső verőtőre, így alakult ki az érme pozitív, domború képe.

PÉNZ

A magyar pénzverés kezdetei abba a periódusba tartoznak, amikor Nagy Károlytól kezdve a 13. század végéig dénárt és ennek felét, az obulust vertek ezüstből. István király államszervező tevékenységének részeként, feltehetően megkoronázása után közvetlenül került sor az első magyar pénzek előállítására. Mind az éremképen, mind a feliraton bajor hatás érvényesült rajta. Előlapján egy lándzsát tartó kéz van LANCEA REGIS (a király lándzsája) felirattal, hátlapján templomábrázolás. Az ezüst érmék átlagsúlya 1,24 gr volt. Valószínűleg a rendszeres adózás bevezetésekor, a pénzforgalom számára verték a STEPHANUS REX (István király) és REGIA CIVITAS feliratú, mindkét oldalán keresztet ábrázoló pénzeket. Átlagsúlya 0,8 gr, alapanyaga kiváló finomságú volt. A érmék előállítási helye (pénzverde) Esztergomban előkerült. A 11. századból (?) ismeretes egy olyan - eddig csupán 3 példányban ránk maradt - aranypénz is, amelynek értelmezése még nem tekinthető véglegesnek (egyes kutatók szerint István király, mások szerint I. László verette az államalapító szentté avatásakor). A korabeli források szerint 1 arany 40 ezüstdénárral volt egyenlő, és azonos értékű volt a magyarok régi ún. terményadójával, a tinóval.

PÉNZVERDE

Az első magyar pénz felirata (REGIA CIVITAS = királyi város) alapján a verde helye feltehetően Esztergom lehetett. A régészeti feltárások is igazolták, hogy az esztergomi verde 11. századi eredetű és a 13. század közepéig csak itt verték a magyar királyok pénzeit.