CÍMLAP
|
TARTALOM, ELŐSZÓ |
Tartalom
Előszó
Gaál Ernő:
Davies - Macadam 93
Kóthay Katalin Anna:
Az egyiptomi Középbirodalom egy közigazgatási kifejezésének (wcrt) értelmezése
Szlávik Gábor:
A "jó princeps" ideája a Kr. u. I/II. század fordulóján: az ideális
uralkodó dióni és pliniusi képe
Horváth Emőke:
Az arianizmus és a barbár államalakulatok
Baán István:
Megvalósítható-e az ideális püspök? Ióannés Chrysostomos konstantinápolyi érsek
perének tanulságai
Bárány Attila:
Az "elkorcsosult feudalizmus" fogalma, megítélése és hagyománya az
angol történetírásban
Süttő Szilárd:
Datum és actum késő Anjou-kori uralkodói okleveleinkben
Kubinyi András:
Magyarok a késő-középkori Rómában
Bessenyei József:
Vizsgálat Szűcs Mihály ügyében (Adalék a XVI. század első fele kereskedelmi
útvonalainak történetéhez)
Király Péter:
"Értelme sincs a sok vén pergamennek..." (A Memoriale rerum ante tempora
etatis nostre eventarum)
Kulcsár Péter:
A magyarországi térképészet kezdeteihez
Fazekas Csaba:
Protestáns megújulási mozgalom és szektaügy a XVIII. századi Szabolcs vármegyében
Gyulai Éva:
Lengyelek Miskolcon a XVIII. század végén
Kozári Lajos:
Gyöngyös város földbirtokviszonyai a kataszteri telekkönyvek tükrében
Rémiás Tibor:
Miskolc mezőváros XVIII. századi birtoklástörténete (Szempontok a készülő Miskolc
monográfia vonatkozó részének kidolgozásához)
Hermann Róbert:
A kormánybiztosi rendszer 1848-1849-ben
Szabó Dániel:
Kisvárosi politikai értékrendek (Avagy egy történész a nagypolitikában)
Csíki Tamás:
A zsidóság városokba telepedésének és gazdasági térfoglalásának néhány sajátossága
Észak-, Északkelet-Magyarországon
Misóczki Lajos:
Heves megye idegenforgalma, 1901-1944
Apor Péter:
Történet-írás a népbíróságon: apró történet a kommunizmus születéséről
Tischler János:
A magyar pártvezetés és a lengyel válság, 1980-1981
Faragó Tamás:
Városmonográfia - Miskolc monográfia (Kérdések, problémák, tanulságok az eddigi
XVIII-XIX. századra vonatkozó Miskolc történeti kutatások tükrében)
Ö. Kovács József
Nyugati társadalomtörténeti szemle, különös tekintettel a német történetírásra
A Miskolci Egyetem történettudományi tanszékei és oktatói (1999. április)
Előszó
Az idén éppen ötven esztendeje annak, hogy a Miskolci Egyetem Észak-Magyarország legnagyobb városában megkezdte sokoldalú oktatási és tudományos tevékenységét. A fél évszázados folyamatos működés - amelyet kiegészít a megelőző selmeci és soproni két évszázad - a világ sok egyeteméhez képest rövid időszak csupán, mégis a változó oktatáspolitikai rendszerek, kihívások és elvárások ellenére egyetemünk fejlődése dinamikus és sokoldalú volt.
Abban, hogy a miskolci 50 év mennyire elegendő lehetett - a hagyományteremtés mellett - a történelemmé formálódáshoz, bizonyára jelen tanulmánykötet szerzői is megerősítenek. A történelem, az újabb és újabb tudományterületeket integráló egyetemünk legújabb s egyben legnagyobb, Bölcsészettudományi Karának legjelentősebb hallgatói létszámú szakja. Történészeink nem csupán évi új diplomás nemzedék kibocsátásával foglalkoznak. Bizonyítja ezt kutatási eredményeiknek e legújabb foglalata is. A "Studia Miskolcinensia" sorozatnak ezúttal immár a harmadik számát ajánlhatjuk az Olvasó figyelmébe. A szerzők írásai folyamatosan látnak napvilágot egyéb hazai és külföldi kiadók gondozásában, folyóiratok hasábjain. Mégis szeretnék saját publikációs formában is megjeleníteni kutatásaikat. Csak kívánni tudom, hogy pénzügyi és szakmai lehetőségeik tegyék lehetővé a jövőben, hogy sorozatuk valóban "év"-könyv lehessen.
A következő lapokon olvasható huszonhárom tanulmány szerzője többségében a Miskolci Egyetem egykori vagy jelenlegi tanára. A szerkesztők olyan dolgozatoknak is helyt adnak, amelyek a tanszékek korábbi konferenciáin elhangzott előadások tanulmánnyá formált változatai. A szerzők által érintett történelmi korszakok sokszínűségének érzékeltetésére nem vállalkozhatunk, hiszen azok reprezentálják az ókortörténet, az egyetemes és magyar történelem szinte valamennyi periódusát. Átfogó jellegű munkák ugyanúgy találhatók közöttük, mint résztanulmányok, feldolgozások és forrásközlések, társadalom-, politika-, gazdaság- vagy éppen helytörténeti értekezések, továbbá vitára indító problémafelvetések, elméleti, historiográfiai bemutató írások egyaránt.
A részletes tallózást inkább az Olvasóra bízzuk, akinek megtisztelő figyelmére a miskolci történészek eddigi és leendő kötetei egyaránt számot tarthatnak, megítélésem szerint: méltán.
Miskolc, 1999. április 30.
Dr. Bessenyei Lajos
a Miskolci Egyetem rektora